Biztonságtudományi Szemle

Borító

2026-06-19T15:50:42+02:00

Impresszum

2026-06-19T15:50:42+02:00

Teljes szám - 2026. VIII. évf. 2. szám

2026-06-19T15:50:42+02:00

Lakosságvédelem és kritikus infrastruktúra Budapesten:

2026-06-19T15:50:42+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.1

A lakosságvédelem az állami biztonságpolitika folyamatosan fejlődő területe. A tanulmány bemutatja az óvóhelyi rendszerek kialakulását és a háborús időszak lakosságvédelmi viszonyait, különös tekintettel Budapest óvóhelyi hálózatára és a polgári védelem fejlődésének történeti hátterére. Az elemzés kitér a hidegháborús időszak polgári védelmi szervezeti rendszerére, valamint a nemzetközi és hazai lakosságvédelmi modellek fejlődési sajátosságaira. A kutatás vizsgálja az 1970–1980 közötti időszak ipari kimenekítési és kitelepítési folyamatait, az üzemi katasztrófavédelmi rendszerek működését, valamint az árvízi védekezés és a veszélyhelyzeti tervezés főbb elemeit. A tanulmány bemutatja a modern, mai döntéstámogatási rendszerek fejlődését is, különös tekintettel a térinformatikai, szenzoros és mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazására a katasztrófavédelem területén.

A domotika rendszerek fejlődése és szerepe az intelligens épületek működésében

2026-06-19T15:50:42+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.15

Az intelligens épületek fejlődése az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. A komfort-, az energiahatékonysági és a fenntarthatósági célok elérése érdekében a legmodernebb technológiák épülnek be az épületüzemeltetésbe. A tanulmány a domotika rendszerek technológiai fejlődését, intelligens épületekben betöltött szerepét és működési alapelveit tekinti át szisztematikus irodalmi összefoglalás keretében.
A tanulmány bemutatja az épületautomatizálás fejlődését az elektromechanikus vezérlőeszközöktől egészen a mesterséges intelligenciával támogatott rendszerekig, továbbá ismerteti az IoT-architektúrák, a kommunikációs protokollok, az ESG/fenntarthatósági szempontok, a digitális iker technológia, az edge computing és a felhőalapú adatfeldolgozás szerepét.
A tanulmány külön kitér a kiberbiztonsági kihívásokra, továbbá hangsúlyozza a felhasználói elfogadás és a szervezeti kultúra szerepét az intelligens épületek hatékony működtetésében.

Visszajelzésre képtelen páciensek elektroterápiás kezelésének kockázatelemzése

2026-06-19T15:50:42+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.29

Az elektroterápia nem invazív fizioterápiás kezelési mód fájdalomcsillapításra, izom- és idegstimulációra és gyulladáscsökkentésre. Előnyei mellett kockázatos lehet azoknál, akik kezelés közben nem tudnak visszajelzést adni. A kutatásunk célja e sérülékeny csoport kockázatainak azonosítása, elemzése és a feltárt kockázatok csökkentésére vonatkozó intézkedések kidolgozása volt. Elemeztük a kezelési protokollt, az áram- és impulzusparamétereket, a biofizikai és szövettani jellemzőket, valamint az elektródák kialakítását és használatát. A szakirodalom és a két évtizedes szakmai tapasztalat alapján a legnagyobb veszélyt a termikus sérülés, a kóros izomkontrakció és a fertőzés jelenti, különösen eszméletlen, szedált vagy perifériás idegkárosodásban szenvedőknél. A kockázatokat Ishikawa-diagrammal és kockázati mátrixszal osztályoztuk, rangsoroltuk. Eredményként ajánlások készültek a kezelési protokollra, képzésre, eszközfelügyeletre, infekciókontrollra, tűzbiztonságra és adatvédelemre. A célzott intézkedések a magas és közepes kockázatokat alacsony vagy minimális szintre mérsékelték.

Egy születő tudományág fejlődési íve: szemelvények az OSINT szakirodalmából

2026-06-19T15:50:42+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.43

A nyílt forrású hírszerzés használata egyidős az emberiség történetével. Jelentéstartalma az évezredek során sokat változott, bővült, de az OSINT mozaikszó maga alig több mint 30 éve született meg. Az információs technológia és forradalma, majd a világháló térnyerése a mindennapi életben széleskörű használatát vonta maga után. A számítógép, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia új perspektívákat nyitott meg a nyílt forrású információszerzés számára. A három korszakra osztható fejlődéstörténete, szakágainak kialakulása és szakirodalmának exponenciális növekedése napjainkban egy új tudományág létrejöttének kezdetét jelenti. A korszakok változásaiban a biztonság különböző aspektusai az állandó közös, az köti össze a múltat az aktuális jelentéstartalom bővülésével. Mint megannyi tudományágnak, a jövője nyitott. Az áttekintett források fejlődési ívét és szakirodalmának növekedését figyelembe véve elmondható, hogy aktualitása az idő haladtával csak erősebb lesz, ennek megfelelően az önálló tudományág megnevezést elvitatni nem lehet.

A kizárás-kitáblázás módszertan kialakulása és lehetséges következő szintje

2026-06-19T15:50:43+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.61

Az ipar, a gépek és ezek mellett a munkavédelem fejlődésével sorra új és új veszélyforrásokat ismert fel az emberiség, melyekre megtanult ellenintézkedéseket végrehajtani. Így kerültek azonosításra a gépek és azok veszélyes, esetleg tárolt energiái, melyekre ellenintézkedésként kialakításra került a kizárás-kitáblázás (Lock Out - Tag Out, röviden LOTO) módszertan. A LOTO kulcsfontosságú szerepet játszik napjaink modern és biztonságos gyárainak működésében. Azonban a technológia fejlődésével fel kell ismernünk az új utakat és lehetőségeket, hiszen a módszertan jelenlegi fejlettségi szintje nem sokban tér el az OSHA által 1982-ben meghatározott eljárástól és eszközkészlettől. A tanulmány célja, hogy bemutasson egy lehetséges új módot a LOTO biztonságos használatára.

A robbanásbiztonsági állapot értelmezése és fenntartása a felülvizsgálatok rendszerében

2026-06-19T15:50:43+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.73

A robbanásbiztonság a biztonságtudomány rendszerelvű megközelítésében nem kizárólag egyszeri megfelelőségi állapotként, hanem időben változó műszaki és szervezeti állapotként értelmezhető. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a robbanásvédelmi felülvizsgálatok jelenlegi gyakorlata milyen mértékben képes leképezni ezt a dinamikus állapotjelleget. A vizsgálat a robbanásvédelem szabályozási és műszaki környezetének elemzésére, valamint a felülvizsgálatok szerepének és korlátainak értékelésére épül. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a jellemzően statikus szemléletű ellenőrzési megközelítések korlátozottan alkalmasak az időbeli állapotváltozások és a javító tevékenységek hatásának értékelésére. Mindezek alapján a tanulmány amellett érvel, hogy a robbanásbiztonsági állapot korszerű értelmezése indokolja az idődimenzió és a rendszeres visszacsatolás hangsúlyosabb figyelembevételét a felülvizsgálati gyakorlatban.

A hungarizmus aktuális kihívásai (A rendszerváltástól napjainkig)

2026-06-19T15:50:43+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.85

A rendszerváltást követően újjáéledt a hungarizmus Magyarországon. Több jelentős létszámú szervezet alakult, és két alkalommal megkísérelték átvenni a hatalmat is. A nemzetbiztonsági szakemberek sikeres felderítőmunkája révén sikerült mindezt megakadályozni. Több közszereplő ennek köszönheti az életét, ugyanis kivégzésüket tervezték. Ezek veszélyességével a közvélemény nincs tisztában. Győrkös István, Szabó Albert és Ekrem Kemál György neve fémjelzi ezt az időszakot. Az új évezredben – karizmatikus vezető hiányában – csak kisebb létszámú hungarista szervezetek működnek. A közvélemény számára szinte csak Bácsfi Diána neve mond valamit. A hungarista ideológia – nyílt vagy leplezett – rugalmas felhasználásával, alkalmazásával találkozhatunk válságjelenségek idején. Ellenérdekelt titkosszolgálatok fel akarták használni ezeket a szervezeteket a társadalmi béke megbontására. A nemzetbiztonsági, rendvédelmi szervek, célja kell, hogy legyen – a veszély időben történő felismerése végett – a társadalom biztonságtudatosságának erősítése.

Mesterséges Intelligencia és felhasználói profilalkotás: helyzetkép és kockázatok

2026-06-19T15:50:43+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.99

A tanulmány áttekinti a mesterséges intelligencia szerepét a felhasználói profilalkotásban, a kapcsolódó jelentősebb eseményeket és az európai szabályozási környezetet, különös tekintettel a jogalkotói szürke zónákra, valamint a felhasználók tudatosságára és a technológiában rejlő célzott manipulációs lehetőségekre. Rávilágít, hogy a felhasználói profilalkotás során gyűjtött adatok elemzése által nyert adatok a kiberbiztonsági, vagy marketingcélú felhasználás mellett akár támadások optimalizálására, célzott véleménybefolyásolásra is. Felhívja a figyelmet továbbá a viselkedés alapú biometrikus adatok kezelésének felhasználói profilalkotásban betöltött szerepére és a felhasználók digitális lábnyomának összetételére, valamint a felhasználók tájékoztatásában alkalmazott hiányosságokra, sötét mintázatokra.

Az EU AI Act szerepe a munkahelyi pszichoszociális kockázatok mérséklésében

2026-06-19T15:50:43+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.113

A mesterséges intelligencia és az algoritmikus menedzsment munkahelyi térnyerése a hatékonyságnövelés mellett új és erősődő pszichoszociális kockázatokat, kognitív túlterheltséget, izolációt, információs deficitet és kontrollhiányt generál a digitális munkakörnyezetben. Jelen tanulmány átfogóan vizsgálja, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (EU AI Act) miként járul hozzá ezen modern munkavédelmi kihívások kezeléséhez. Bár az AI Act elsődlegesen belső piaci és termékbiztonsági jogszabály, a kutatás egy négydimenziós elemzési modell mentén bizonyítja annak közvetett munkavédelmi jelentőségét. A tanulmány feltárja, hogy a rendelet által megkövetelt mechanizmusok, különösen a tiltott MI-gyakorlatok meghatározása, az átláthatósági követelmények, az emberi felügyelet előírása, a munkavállalói tájékoztatási kötelezettség és az egyedi döntések magyarázatához való jog hogyan teremtenek proaktív garanciákat.

Mesterséges inteligencia ágensek az offenzív és defenzív kiberbiztonságban

2026-06-19T15:50:44+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.127

A cikk az AI-alapú autonóm agentek kiberbiztonsági alkalmazását vizsgálja defenzív és offenzív környezetben. A kutatás laboratóriumi kísérletek segítségével elemzi a nagy nyelvi modellek sérülékenység-felderítési és hálózatfigyelési képességeit. Az egyik vizsgálati ág egy Cisco Packet Tracer alapú szimulált hálózaton értékeli az AI agentek észlelési és döntési viselkedését ASI, DC és FT mérőszámok alapján. A másik ág egy szimulált irodai infrastruktúrában teszteli egy DeepSeek R1 modellre és OpenClaw Clawdbotra épülő autonóm agent teljesítményét. A kutatás célja az AI-alapú fenyegetések és védekezési lehetőségek gyakorlati megértése reprodukálható környezetben. A tanulmány elsősorban biztonsági szakembereknek, pentesztereknek, SOC/CSIRT csapatoknak és kutatóknak szól.

A munkavédelmi képviselők képzési céljai és képzettségi szintje – Esettanulmány

2026-06-19T15:50:44+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.143

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem hatékony működésében meghatározó szerepet játszik a munkavállalók részvétele, amelynek intézményesített formáját a munkavédelmi képviselők jelentik. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyar munkavédelmi szakemberek milyen tudás- és képzési szintet tartanak elfogadhatónak a munkavédelmi képviselők esetében, különös tekintettel a közös szakmai nyelv kialakítására. A kutatás intrinsic esettanulmány módszertannal, tíz felsőfokú végzettséggel és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező munkavédelmi szakember bevonásával készült. Az adatgyűjtés félig strukturált interjúk segítségével történt, amelyeket kvalitatív tartalomelemzésnek vetettek alá. Az elemzés a kognitív és képzési szintek mentén értelmezte az elvárásokat. Az eredmények szerint az intuitívan megfogalmazott elvárások gyakran meghaladják a jogszabályi minimumokat, ugyanakkor a szintek tudatos értelmezése mérsékli azokat. A tanulmány következtetései a munkavédelmi képzési rendszer továbbfejlesztését támogathatják.

Adatközpontok tűzvédelmi kérdései – aktuális problémák

2026-06-19T15:50:44+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.2.157

Digitalizálódó világunkban az elektronikus szolgáltatások rendelkezésre állásának kérdése egyre nagyobb szerepet kap, különösen a társadalom szempontjából alapvetőnek tekinthető szolgáltatások esetében. Minden IT szolgáltatás mögött szükségszerűen megtalálhatóak az IT eszközök, melyek adatközpontokban koncentrálódnak. Az adatközpontok gyakran kritikus infrastruktúra részét képezik, így biztonságuk kérdésköre kiemelt jelentőségű, mely terület része a tűzvédelem is. Az adatközpontok speciális felépítéséből, berendezéséből és használatából fakadóan a tűzvédelem terén egyedi kérdések is felmerülnek, melyek kutatására és tudományos tárgyalására eddig csekély figyelem irányult.

Kutatásunk célja feltárni az adatközpontok tűzvédelmi specialitásait, valamint a nemzetközi szakirodalom kutatási irányaiból és eredményeiből leszűrhető következtetések levonása a téma mélyebb megértése érdekében.