Biztonságtudományi Szemle

Borító

2025-09-23T11:13:24+02:00

Impresszum

2025-09-23T11:13:24+02:00

Teljes szám - 2025. VII. évf. 3. szám

2025-09-23T11:13:24+02:00

A harctéri sebesültellátás történeti áttekintése napjaink modern eszközeinek tükrében

2025-09-23T11:13:24+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.1

Minden jelentős katonai konfliktus hozzájárult a sebellátási technikák és eszközök fejlődéséhez. Az ókori primitív sebészi beavatkozásoktól a legújabb kori háborúk során használt fejlett orvosi eljárásokig számos innováció született, amelyek a sebesültek túlélési esélyeit javították. A modern korban a technológiai újítások forradalmasították a sebesültellátást. A hordozható ultrahang- és CT-berendezések lehetővé tették a sérülések gyors és pontos diagnosztizálását, még harctéri körülmények között is. A robotika és a telemedicina alkalmazása tovább növelte a kezelések hatékonyságát. A vérveszteség csökkentésére és a sérülések stabilizálására használt szorító kötések és vérzéscsillapító szerek jelentős mértékben javították a túlélési arányt. A jelen tanulmány ezen fejlődési vonalak mentén haladva mutatja be, hogy a múlt tanulságai hogyan járultak hozzá a jelenkor technológiai újításaihoz, illetve a jövőbeli fejlesztések milyen hatást gyakorolhatnak a katonai orvosi ellátásra.

Kiberbiztonsági profilok a Z és Alfa generáció körében

2025-09-23T11:13:24+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.15

A Z és Alfa generációk fokozott online jelenléte miatt kiberbiztonsági tudatosságuk kritikus társadalmi kérdés. A kutatás célja a Z és Alfa generációk kiberbiztonsági tudatosságának felmérése, a befolyásoló tényezők azonosítása és felhasználói profilok feltárása volt. Kvantitatív kérdőíves vizsgálatban 3275 Fejér vármegyei fiatal vett részt. Az adatokat leíró és következtető statisztikai módszerekkel és K-means klaszteranalízissel elemeztük. Az eredmények alapján generációk között nem volt szignifikáns különbség az átlagos tudatossági szintben. Az átlagos napi internethasználat negatívan korrelált a tudatossággal. A klaszteranalízis öt profilt tárt fel: Proaktív védelmezők, Átlagfelhasználók, Technológiai magabiztosak, Passzív óvatosak és Sebezhető kezdők. A magasabb szülői iskolázottság tudatosabb profilokkal járt együtt. A kiberbiztonsági tudatosság komplex mintázatokat mutat. A feltárt profilok lehetővé teszik célzott prevenciós stratégiák kidolgozását az egyes csoportok specifikus kockázatainak kezelésére.

Energetikai hatékonyság növelése a komfort megtartása mellett: kompromisszumok és gazdaságossági szempontok vizsgálata

2025-09-23T11:13:25+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.29

A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen mértékben növelhető az energetikai hatékonyság lakó- és intelligens épületekben anélkül, hogy csökkenne a felhasználói komfort. Bár az épületgépészet különböző területein számos tanulmány mutat be jelentős energia-megtakarítási lehetőségeket, ezek gyakran olyan mértékű optimalizációt alkalmaznak, amelyekkel csökkentik a felhasználói komfortot. Jelen áttekintés ezzel szemben azt a kritikus határt keresi, ahol a komfort változatlan marad, miközben a rendszer energiahatékonyabbá válik.

A dinamikus árazást alkalmazó energiaszolgáltatók jelentős anyagi ösztönzőket nyújtanak a fogyasztási szokásaikon kis mértékben változtatni hajlandó fogyasztóknak. Számos tanulmány bemutatja, hogy mesterséges intelligencia segítségével az okosotthon rendszerekkel jelentős anyagi megtakarítás érhető el, ezek a folyamatok automatikusan zajlanak, anélkül, hogy a felhasználóknak figyelmet kellene erre fordítaniuk.

Az elemzés hozzájárulhat a gazdaságossági elvárások és felhasználói igények közötti egyensúly megteremtéséhez.

Egy katonai radarobjektum élőerős védelmének megszervezése

2025-09-23T11:13:25+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.39

Magyarország öt településén, az ország különböző pontjain található radarokkal ellátott katonai létesítmény. Az egyes objektumok különböző típusú radarokkal vannak felszerelve, ahol a radarok más-más oldalszögeken, eltérő magasságokon és távolságokon képesek a légi célokat felderíteni. Mindegyik létesítmény esetében közös az, hogy az objektum védelme elengedhetetlen a zavartalan működés érdekében. Kutatásunk során egy katonai radarobjektum élőerős védelmének megszervezését kívánjuk ismertetni. Tanulmányunkban a fegyveres biztonsági őrség felállítását, főbb feladatainak ismertetését, a kényszerítő eszközök használatának rendjét, illetve a lőfegyverhasználatának szabályainak taglalását tűztük ki célul.

Esettanulmányok az előre jelzett becsapódású potenciálisan veszélyes földközeli objektumok kritikus infrastruktúrákat veszélyeztető eddigi eseteiből

2025-09-23T11:13:25+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.49

A Naprendszer apró égitestjeinek kutatásában az elmúlt években kiemelt területet jelentett az ún. előre jelzett becsapódású (Pre-Impact Detection vagy Past Impactor) potenciálisan veszélyes (Potentially Hazardous Object, PHO) földközeli objektumok (Near-Earth Objects, NEO) felismerése, felfedezéseik és vizsgálatuk. Mindezek eredményeképp az extraterresztrikus objektumok jelentette kozmikus kockázat kezelése szempontjából már külön részterületet jelent ezek monitorozása. Jelen tanulmány célja, hogy egyrészt bemutassa ennek bolygótani (planetológiai) hátterét, ezen égitestek detektálásának történetét, monitoring rendszereiket, számosságukat, jellemző fizikai tulajdonságaikat. Erre irányuló vizsgála-taiból pedig esettanulmányként részletesen ismertessen civil, katonai és tudományos szempontból is kiemelt fontosságú, a biztonság kérdéskörét alapvetően érintő egy-egy polgári és honvédelmi kritikus infrastruktúrát potenciálisan veszélyeztető eddigi esetet.

Pénzügyi szektor a kibertérben: kockázatok, trendek és válaszlehetőségek a kritikus infrastruktúra védelmében

2025-09-23T11:13:25+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.63

A tanulmány a pénzügyi szektort érintő kibertámadásokat vizsgálja. Megpróbálja megválaszolni miért váltak a támadások elsődleges célpontjaivá. Az elemzés áttekinti a kibertámadások típusait, azok technológiai, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint a nemzetközi és uniós szintű szabályozási kereteket. A kutatás az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökség, az Európai Parlament és más szakmai szervezetek legfrissebb riportjaira támaszkodik. A tanulmány külön figyelmet fordít a pénzügyi szektor specifikus kockázataira, az azokat célzó célzott támadási mintázatokra – adathalászat, zsarolóvírusok, DDoS támadások és social engineering technikák – valamint azok hosszú távú következményeire. Fontos megállapítás, hogy a pénzügyi szektor kiberbiztonsági sérülékenységei nem csupán anyagi károkat okoznak, hanem közvetve a társadalmi stabilitásra és a politikai bizalomra is hatást gyakorolhatnak. A tanulmány zárásként javaslatokat fogalmaz meg a szabályozási környezet erősítésére, a technológiai védekezés fejlesztésére, valamint a pénzintézeti és felhasználói edukáció fokozására.

Háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motor állapotfigyelő rendszerének bemutatása és állórész-forgórész áram-spektrumának elemzése, jelanalízis biztonsági szempontjai

2025-09-23T11:13:26+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.75

A villamos gépek állapotfigyelése ki-emelkedő jelentőségű a korszerű iparban. A háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motor napjainkban ritkábban alkalmazott géptípus, de különösen nagy indítónyomatékot igénylő rendszerekben előnyös (daruhajtások). Sajátos (csúszó kontaktusok) szerkezete miatt érzékeny a különféle hibákra, ezért fontos ezek korai felismerése. A vizsgált rendszer az állórész- és forgórész-áram spektrumának elemzésén alapul.

A spektrumanalízis segítségével olyan jellegzetes hibák azonosíthatók, mint például a törött rúd vagy excentricitás. Az Fourier-analízis alkalmazása segít a jelekből hasznos információkat megjeleníteni.

A kutatás célja egy hatékony, iparban is alkalmazható állapotfigyelő rendszer bemutatása.

A dolgozat célja a javasolt állapotfigyelő rendszer felépítésének, a spektrumanalízis módszertanának és a jelminőség fontosságának bemutatása biztonságkritikus környezetben. A kutatás végső soron hozzájárul a csúszógyűrűs aszinkron motorok üzembiztonságának és karbantartási stratégiáinak fejlesztéséhez.

Villámvédelem és azon belül a villámáram-eloszlás szimuláció történeti fejlődése

2025-09-23T11:13:26+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.97

A villámvédelem Magyarországon az 1930-as években kezdett szabályozott keretek között működni, amikor meg-született az első szabvány, a MOSZ 274. Dr. Horváth Tibor professzor je-lentős szerepet játszott a villámvédelmi kutatások és oktatás fejlesztésében, amelynek eredményeként az MSZ 274 szabványsorozat alapozta meg a hazai gyakorlatot. Az 1960-as években új szemléletet honosítottak meg, például a "gördülő gömb" módszert, amely világ-szerte elismertté vált. Az 1990-as évek-től kezdődően a villámáram-eloszlás modellezésének és szimulációjának fontossága előtérbe került, különösen az elektro-geometriai modellek és a számí-tógépes szimulációk révén. A villámvé-delmi rendszerek tervezése mára az MSZ EN 62305 szabványsorozaton alapul, amely részletesen foglalkozik az épületek és elektromos rendszerek fizi-kai és túlfeszültség elleni védelmével. A szimulációs eszközök, mint például a CDEGS és az ATP-EMTP, lehetővé teszik a villámáram pontosabb modellezését, támogatva a biztonságosabb és hatékonyabb védekezést.

Hidrogéntechnológiák biztonsági osztályozása: a HISI-modell koncepciója és empirikus validációja

2025-09-23T11:13:26+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.113

A hidrogén, az EU által preferált zöldátmenet kulcsfontosságú energiahordozója, így egyre dominánsabban jelenik meg az energiarendszerekben. Azonban, jelenleg nem áll rendelkezésre egységes, hidrogénspecifikus, baleseti eseménybesorolási-rendszer. Ezzel kapcsolatban azonosítottunk egy kutatási rést, s megállapítottuk, hogy a meglévő iparbiztonsági eseményskálák, kompromisszumok nélkül nem alkalmasak a következményalapú és strukturált, hidrogénincidensek osztályozásra. Kutatásunk célja e hiány pótlása, ezért megalkottuk a Hydrogen Incident Severity Indicator (HISI) skálát. A HISI érvényességét empirikus módszerrel, korábban bekövetkezett események visszamenőleges besorolásával validáltuk. A HISI skála objektív, iparágfüggetlen és interoperábilis, képes a hidrogénesemények súlyossági osztályozására, valamint hozzájárul a kockázatok egységes kommunikációjához és a szabályozási folyamatok harmonizációjához.

Megbízható és biztonságos kommunikáció a korszerű vasúti rendszerekben

2025-09-23T11:13:26+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.129

A digitális kommunikációs technológiák a korszerű vasúti közlekedést kiszolgáló adathálózatokban is meghatározó szerepet töltenek be. A modern vasúti rendszerek, elsősorban az automatizált vonatbefolyá-soló megoldások, szigorú követelménye-ket támasztanak a kommunikációs háló-zatokkal szemben. Alapvető elvárás a magas megbízhatóság, a determinisztikus viselkedés, valamint kapcsolati hiba ese-tén a gyors helyreállás. A cikk egyrészt a vasúti infokommunikációs infrastruktú-rák működési feltételeit, alkalmazott technológiáit és protokolljait vizsgálja, másrészt elemzi a biztonságkritikus szempontból felmerülő legfontosabb ve-szélyforrásokat is. A késleltetést, mint veszélyforrást részletesen, összetevőire bontva tárgyalja. A késleltetésre ható tényezők feltárása lehetőséget teremt konkrét követelmények meghatározására, valamint olyan technológiai és protokoll-szintű megoldások kidolgozására, ame-lyek a megbízhatóság és a biztonság nö-velését szolgálják. A bemutatott megkö-zelítések támogatják a jövőbeli hálózat-tervezést, és hozzájárulnak a vasúti köz-lekedés fenntartható fejlődéséhez.

Önvezető technológia fogyasztói vizsgálata nemek szerinti bontásban

2025-09-23T11:13:27+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.143

Az önvezető járművek technológiája egyre nagyobb figyelmet kap a modern közlekedési rendszerek fejlesztésében, különösen a fenntartható mobilitási megoldások iránti növekvő igény és a technológiai innovációk eredményeként. E technológia sikeres társadalmi integrációjához azonban elengedhetetlen a fogyasztói elfogadás megértése, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre az attitűdökben, bizalomban és biztonsági elvárásokban. Jelen tanulmány egy átfogó fogyasztói vizsgálat eredményeit ismerteti, amely során Mann-Whitney U próba segítségével elemeztük, hogyan térnek el a férfiak és a nők véleményei az önvezető technológia alkalmazásáról. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár számos kérdésben nincs jelentős különbség a nemek között, bizonyos területeken, mint például az utasbiztonság, szignifikáns eltérések figyelhetők meg. A kutatás eredményei alapján konkrét ajánlások fogalmazhatók meg a döntéshozók és a technológiafejlesztők számára, amelyek elősegíthetik az önvezető technológiák elfogadottságát, a biztonsági percepció javítását és a technológia sikeres integrációját a közlekedési rendszerekbe.

Nagy nyelvi modellek őssebezhetőségeinek információbiztonsági kockázatai és kezelésük

2025-09-23T11:13:27+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.157

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) elterjedése új lehetőségeket teremt az információkezelésben és a szervezeti hatékonyságnövelésben, azonban számos új típusú kiberbiztonsági sebezhetőséget is felszínre hozott. Jelen tanulmány célja, hogy feltérképezze az LLM-ek legkritikusabb kockázatait, különös tekintettel a szervezeti adatvagyon védelmére és az elektronikus információbiztonság biztosítására. A kutatás az OWASP Top 10 for LLM kiadványok összehasonlító elemzésén alapulva meghatározza azon „őssebezhetőségeket”, amelyek az állandóan változó fenyegetési környezet permanens szereplői. A tanulmány elemzi e sebezhetőségek technikai és szervezeti kockázatait, valamint azok hatásait az LLM-ökoszisztémák bizalmasságára, integritására és rendelkezésre állására. Ezen túlmenően javaslatot tesz olyan kockázatkezelési és megfelelőségi mechanizmusok bevezetésére, amelyek holisztikus módon, szervezeti és technológiai szinten egyaránt kezelik az LLM-ekből fakadó biztonsági kihívásokat.

Mesterséges intelligencia a kiberbiztonságban: anomáliák nyomában (gépi tanulási technikák alkalmazása hálózati anomáliák detektálására)

2025-09-23T11:13:27+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.167

A digitalizáció térnyerésével a kiberbiztonság napjaink egyik legkritikusabb területévé vált. A vállalati és állami rendszerek informatikai infrastruktúrái nap mint nap ki vannak téve különféle kibertámadásoknak, mint például DDoS támadásoknak, adatszivárgásoknak, hálózati penetrációs próbálkozásoknak vagy akár belső jogosulatlan tevékenységeknek. Ezek az események súlyos károkat okozhatnak nemcsak anyagi, de reputációs szempontból is. A hálózati modellek és annak működése fontos szerepet játszanak az informatikai infrastruktúrák építésében. A modern informatikai rendszerek megbízható működése alapvetően a hálózati infrastruktúrák stabilitásán és védelmén múlik. A digitális forgalom növekedésével a hálózatokat érő fenyegetések is egyre összetettebbé és gyakoribbá válnak. Az informatikai hálózatban számtalan hálózati eszköz működhet, amelynek szerepe van a hálózat működésében. A hálózati forgalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek a hálózati anomáliák. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy milyen hatékonysággal alkalmazhatók különböző gépi tanulási algoritmusok a hálózati anomáliák detektálására a kiberbiztonság kontextusában.

Mesterséges intelligencia a mindennapokban: alkalmazási területek és generációs sajátosságok egy primer kutatás eredményei alapján

2025-09-23T11:13:27+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.179

A mesterséges intelligencia egyre jelentősebb szerepet tölt be az oktatásban, kutatásban, információfeldolgozásban és digitális interakciókban. Jelen tanulmány az MI-alapú megoldások generációs különbségek mentén történő használatát vizsgálja. A kutatás tíz alkalmazási területet ölel fel, többek között nyelvtanulás, adatgyűjtés, információk összegzése, forráskeresés, fordítás, esszéírás és szerepjáték. Ötfokozatú Likert-skálával mértük az MI-használat intenzitását, lehetőséget adva a generációk közötti eltérések statisztikai vizsgálatára. Az MI-t leggyakrabban nyelvtanulás, kutatás és forráskeresés céljából alkalmazzák, míg a szerepjáték és esszéírás ritkább. A generációs különbségek egyértelműen megfigyelhetők: míg a Z generáció az összes vizsgált területen intenzívebben alkalmazza az MI-t, addig az X és Y generációk elsősorban szakmai és kutatási célokra használják ezeket a technológiákat. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy az MI-használat elterjedtsége és funkcionális sokfélesége szorosan összefügg a generációs sajátosságokkal.

A munkabaleseti adatfeldolgozás új lehetőségei: AI támogatás előfeltételeinek vizsgálata (első rész)

2025-09-23T11:13:27+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.193

Egy súlyos vagy halálos munkabaleset utáni jogi eljárásban a hatósági vizsgála-tok megállapításai kulcsszerepet játsza-nak. Az alapvető megállapításoknak, lé-nyegi felismeréseknek már a balesetet követő órákban meg kell történni a bal-eset helyszínén, feszült, pszichésen terhelt környezetben. A mesterséges intelligencia fejlettsége lehetővé teszi olyan döntéstámogató rendszerek létrehozását, amelyek csökkenthetik a hibázás esélyét. Ennek feltétele, hogy a hatósági tudás megbízható, a gépi feldolgozás számára is kezelhető adatstruktúrává legyen átalakítható. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a Módszertani útmutató alapján milyen formában alakítható ki olyan keretrendszer, amely az MI-alapú vizsgálati támogatás alapjául szolgálhat. A tanulmány nem tér ki a gyakorlati megvalósítás minden statisztikai eredményére, de megalapozza azt a részletesebb és adatalapú elemzést, amely egy következő cikk-ben kerül bemutatásra

Világjárványok munkavédelmi szempontból – Áttekintés

2025-09-23T11:13:28+02:00

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.209

A világjárványok történelmének és a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez alkalmazott eljárás rendek elemzése és a kapcsolódási pon-tok feltérképezése. Az emberi történe-lem során a járványok tanulmányozása azt mutatja, hogy a járványok elleni védekezése folyamatosan változott és fejlődött. Számos világjárvány próbára tette az emberiséget és az egészség-ügyet, ahol az egyéni védőeszközök használatán felül a kollektív védelmek is kiemelt fontossággal bírtak a biológiai kockázatok csökkentése érdekében.
A járványok a mai fejlett egészségügyet is komoly kihívások elé állítja világszerte, ahol kiemelt szerepet kapott a munkavédelem. Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, munkavédelemmel kapcsolatos dokumentumokban meghatározott előírások nagymértékben segítik a megfelelő és biztonságos munkakörülmények kialakítását, a megfelelő, hatékony egyéni védőeszközök kiválasztását.