Biztonságtudományi Szemle

Borító

Biztonságtudományi Szemle . — 2026-09-19

Impresszum

Biztonságtudományi Szemle . — 2026-09-19

Teljes szám - 2026. VIII. évf. 3. szám

Biztonságtudományi Szemle . — 2026-09-19

Az arcfelismerő rendszerek alapja – A tanuló adatbázisok szerepe és kiválasztási szempontjai

Helga Baumgartner — 2026-09-18

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.1

Az arcfelismerő rendszerek hatékonysága szorosan összefügg a modellek tanításához alkalmazott tanuló adatbázisok minőségével, összetételével és változatosságával. A jól strukturált adatbázis kulcsszerepet játszik abban, hogy a modell pontos és megbízható eredményeket nyújtson valós környezetben is. A tanulmány célja az arcfelismerő adatbázisok szerepének bemutatása a mesterséges intelligencián alapuló modellek működésében és hatékonyságának növelésében. Az írás elemzi az adatbázisok kiválasztásának legfontosabb szempontjait. A tanulmány rámutat arra, hogy a pontos és megbízható arcfelismerő rendszerek fejlesztésének egyik alapvető feltétele a megfelelő tanuló adatbázis kiválasztása és alkalmazása, amely biztosítja, hogy az algoritmusok változatos mintákon tanuljanak, és a modellek általánosító képességének növelésében, miközben csökkenti a torzításokat.

A titkos nyelvezet alakulása és alkalmazásának gyakorlati szempontjai

Lívia Mondics-Kurmay — 2026-09-18

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.9

A titkos nyelvezet, mint fogalom sok területet érinthet. Lehet személyes célokat szolgáló felhasználása, ipari vagy hadi célokból alkalmazott kommunikációs mód. Jelen tanulmányban biztonságtudományi szempontból kerül megközelítésre a titkos nyelvezet tematikája. A tanulmány első részében érintőleges bemutatásra kerül a rejtjelezés evolúciójának három főbb korszaka, majd három titkos nyelvezet kerül részletesebb elemzésre, ahol a szerző célja kivizsgálni a titkos nyelvezetek különböző hatékonysági szempontjait, amik megmutatkoztak alkalmazásuk során. Ezen tapasztalatokat elemezve a hadászat és biztonságtudomány számára is hasznosítható következtetéseket foglal össze.

A hadiipari AQAP és az autóipari IATF 16949 követelményrendszerek összehasonlító elemzése

András Horváth — 2026-09-18

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.27

A civil minőségirányítási rendszerek fejlődése szorosan kapcsolódik a tömegtermelés, a szabványosítás és a globális beszállítói láncok kialakulásához. A hadiiparban a szabványosítás elsődleges célja az interoperabilitás, a műveleti rendelkezésre állás és a megbízhatóság biztosítása volt, amely az AQAP követelményrendszerében teljesedett ki. Az autóiparban a tömegtermelés és a vevői elvárások hatására fokozatosan alakultak ki azok az egységes minőségirányítási követelmények, amelyek napjainkban az IATF 16949 szabványban jelennek meg. A cikk célja a hadiipari és az autóipari minőségirányítás fejlődésének bemutatása, valamint annak feltárása, hogy az eltérő működési környezet miként alakította a két ágazat minőségügyi követelményeit és beszállítói elvárásait. Az összehasonlító elemzés alapján megállapítható, hogy míg a NATO AQAP rendszerében az interoperabilitás, a nyomonkövethetőség és a kormányzati minőségbiztosítás meghatározó jelentőségű, addig az IATF 16949 rendszerében a folyamatképesség, a hibamegelőzés és a sorozatgyártás hatékonysága kerül előtérbe.

A humán erőforrás vállalati működéssel összefüggésbe hozható kockázatai az autóiparban

Georgina Nóra Tóth — 2026-09-18

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.41

Az autóipar az elmúlt évtizedben olyan gyors és mélyreható technológiai átalakuláson ment keresztül, amely alapvetően formálta át a humánerőforrás‑kockázatok jellegét. Az Ipar 4.0 és az Ipar 5.0 megjelenése a gyártási folyamatok digitalizációját, automatizációját hozta magával, amellyel új kompetenciakövetelmények jelentek meg. A technológiai komplexitás növekedése mellett egyre hangsúlyosabbá vált az élethosszig tartó tanulás, a rugalmasság és a rezíliencia szerepe is. A humán tényezők kockázati hatása nem csupán a szakmai felkészültséghez, hanem a szervezeti működéshez, a pszichoszociális terheléshez és a technológiai átmenethez kapcsolódó kihívásokhoz is kötődik. A cikk célja ezen kockázatok rendszerszintű feltárása, valamint azoknak a kompetenciahiányoknak az azonosítása, amelyek a modern autóipari környezetben működési bizonytalanságot okoznak, figyelmet fordítva a felsőoktatás szerepére is a témában.

Impakt és vulkáni kráter geohelyszínek összehasonlító elemzése

Nándor Rezsabek — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.53

A publikációban a szerző esettanulmányszerűen vizsgált 2–2 földtörténeti újidejű, kataklizmikus keletkezésű impakt (Morasko, Steinheim) és vulkáni kráter (Kerið, Monte Nuovo) geohelyszín természetvédelmi és bemutatási megoldásait hasonlítja össze. A témát a Campi Flegrei térségének aktuális földrengési eseményei és a geoturizmus iránt növekvő igény teszi kiemelten relevánssá. Az alkalmazott 24 elemes kritériumrendszer komponenseit vizsgáló in situ terepi bejárások és szekunder adatgyűjtések rávilágítottak, hogy az alapvető műszaki–logisztikai infrastruktúra mind a 4 vizsgált helyszínen biztosított, függetlenül a keletkezési eredettől. Ugyanakkor a látogatómenedzsment, valamint a múzeumi és kereskedelmi szolgáltatások terén jelentős eltérések mutatkoznak: a kutatás során vizsgált impakt kráterek jóval fejlettebb működtetési modellt mutatnak, mint a tűzhányók kráterei. A tudományos munka folytatásával kidolgozható jó gyakorlatok hatékonyan alkalmazhatók lehetnek más nemzetközi, sőt magyarországi geohelyszínek jövőbeli fejlesztésénél.

Az MI-alapú mérnöki asszisztencia biztonsági kérdései az ember–robot interakcióban

István György Burai — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.63

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a mérnöki döntéstámogatásban, miközben az ipari és oktatási környezetben alkalmazott robotizált rendszerek működése továbbra is biztonságkritikus és alapvetően determinisztikus jellegű. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az MI-alapú mérnöki asszisztencia milyen biztonsági kérdéseket vet fel az ember–robot interakcióban. Kiindulópontja, hogy a kockázat nemcsak a fizikai ember–robot kapcsolat szintjén jelenhet meg, hanem már a döntés-előkészítés során is, amikor a felhasználó MI által generált javaslatokra támaszkodik. A cikk elemzi az MI mint mérnöki asszisztens szerepét, különös tekintettel az autonómiahatárokra, az emberi felügyeletre és a validációra. Azonosítja a főbb közvetett kockázati tényezőket, így a túlzott bizalmat, a hiányos ellenőrzést és a kompetenciahiányt. Következtetések alapján az MI biztonságos alkalmazása csak kötelező emberi validáció mellett értelmezhető.

A munkabaleseti adatfeldolgozás új lehetőségei: AI-támogatás előfeltételeinek vizsgálata

Zoltán Herényi — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.71

Egy súlyos vagy halálos munkabaleset jogi és szakmai megítélését többnyire a közvetlenül a baleset után lefolytatott hatósági vizsgálat megállapításai határozzák meg. Ezeket a vizsgálatokat ugyanakkor időnyomás, érzelmileg terhelt környezet és hiányos kulcsinformációk nehezíthetik, ami növeli az értelmezési bizonytalanságot. Ilyen helyzetben különösen hasznos lehet egy olyan döntéstámogató rendszer, amely a kivizsgáló felügyelőt következetesebb és teljesebb értékelésben támogatja. Ennek feltétele, hogy a korábbi baleseti tapasztalatok gépi feldolgozásra alkalmas reprezentációvá alakíthatók legyenek. A kutatás korábbi szakasza igazolta, hogy a „Módszertani útmutató a munkabalesetek hatósági vizsgálatához” alapján a munkabaleseti esettanulmányok jelentős része strukturált, számszerűsíthető formában reprezentálható. A jelen tanulmány erre építve azt vizsgálja, hogy a rögzített szempontok közötti relációk feltárásával kinyerhetők-e olyan többletinformációk, amelyek a hagyományos kódolásban csak részben vagy rejtetten jelennek meg.

A munkavédelmi követelmények hatása a sugárvédelmi árnyékolás tervezésére egy 155 mm-es lőszergyártó NDT rendszer esetén

Ákos Tamás Rátkai — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.85

A modern hadiipari termelésben a nagy kaliberű tüzérségi lövedékek gyártása során alkalmazott roncsolásmentes anyagvizsgálati (NDT) technológiák kiemelt szerepet kezdtek el betölteni a gyártásbiztonság és a termékminőség biztosításában. A modern gyártás során ezért nagy energiájú lineáris gyorsító alapú röntgenberendezéseket alkalmaznak. A cikk központi témája annak elemzése, hogy miként írhatják felül a munkavédelmi és ergonómiai szempontok az eredeti sugárvédelmi tervezési koncepciót, annak elképzeléseit. A tanulmány rámutat arra, hogy a sugárvédelmi tervezés a modern hadiiparban nem kizárólag fizikai és dózisszámítási kérdés, hanem integrált mérnök-tervezői feladat, ahol a robbanásvédelmi (például repeszvédelem), sugárvédelmi, illetőleg munkavédelmi, azon belül is ergonómiai és üzemviteli szempontokat együttesen szükséges figyelembe venni.

Sugárvédelmi alkalmazásokra használható drónok fejlesztése

Károly Bodor — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.103

A cikk bemutatja a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratóriumában (HUN-REN EK SBL) építés alatt álló, radioaktív sugárforrás felderítésére alkalmas prototípus drónját, valamint az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket (pulzált terek mérése drón segítségével, dekontaminációra alkalmas drón, piszkos drón által létrehozott radioaktív szennyezés.)

Az elmúlt években elérhetővé vált a drón technika alkalmazása. Ugyanakkor a radioaktív anyagok felkutatásához olyan eszközre van szükség, mely bizonyos speciális feltételeknek megfelel. A világon jelenleg is számos fejlesztés folyik ezen témakörben, azonban a drónok felépítése nem minden esetben megfelelő. Ezért a HUN-REN EK a DoubleRingWings (DRW) kft. közreműködésével elkezdte egy speciális igényeknek megfelelő drón kifejlesztését. A cikk ezen fejlesztés lépéseit mutatja be.

Parazita hőleadási zóna diagnosztikai értékelése talajszondás hőszivattyús rendszerekben

Viktor Zónai — 2026-09-19

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2026.8.3.125

A talajszondás hőszivattyús rendszerek üzembiztonságát jelentős mértékben befolyásolja a talajszonda valós hőtechnikai viselkedése. Fűtési üzemben a visszatérő ág sekélyebb szakaszain parazita hőleadási zóna alakulhat ki, amely csökkenti a hasznos forrásoldali hőmérsékletszintet és kedvezőtlenül befolyásolja a rendszer működési feltételeit. A tanulmány a többmélységű hőmérsékletmérésekből meghatározott exoterm–endoterm átmeneti mélység robusztusságát értékeli. A vizsgálat az időablak-választás, a kezdeti tranziens szakasz kizárása, a bizonytalanságalapú küszöbölés, a mintavételi ritkítás és a hiányzó adatok kezelésének hatására fókuszál. Az eredmények alapján az átmeneti mélység megfelelő üzemi és adatminőségi feltételek mellett robusztus térbeli diagnosztikai indikátorként alkalmazható. A teljesítményjellegű mutatók, például az átlagos parazita veszteségteljesítmény és a forrásoldali hőmérséklet-egyenérték, érzékenyebben reagálnak az adatfeldolgozási beállításokra.