Biztonságtudományi Szemle

Borító

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-04-28

Impresszum

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-04-28

Teljes szám - 2025. VII. évf. Puskás Tivadar Szakkollégium Különszám

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-04-28

Szerkesztői előszó

Csaba Kollár — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.1

A Száhel-övezet válságának epicentruma: dzsihádista felkelők Maliban és a Liptako-Gourma határvidéken

Eszter Baranyi — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.3

A Száhel-övezet válságának epicentrumaként jellemezhető a Liptako-Gourma határvidék, amelyet Mali, Burkina Faso és Niger közös határmenti régiói alkotják. A 2012-es tuareg lázadás dzsihádista fordulatát követően a nemzetközi szereplők is megérkeztek a térségbe, Franciaország és az Európai Unió és hazánk is felismerte a régió stabilitásának fontosságát, a térség
Európához való közelsége és a válság következtében Európa felé irányuló migrációban rejlő veszélyek miatt. A 2013-as nemzetközi műveletektől a dzsihádista csoportok teljes felszámolását várták, azonban a válság tovább terjedt Mali középső területeire, majd a szomszédos országokra, Burkina Fasóra és Nigerre is. 2015-re a válság regionalizálódott és a két globális terrorszervezet, az Iszlám Állam és az al-Kaida helyi csoportjainak megjelenésével a civil áldozatok száma is tovább nőtt. Dolgozatomban a válság elemzésén keresztül próbálom bemutatni a regionalizálódás és a dzsihádista csoportok sikerének okait, amelyek főként dzsihádisták által kihasznált helyi konfliktusokhoz, az állam által perifériaterületként kezelt északi területekhez és a határvidékhez, az alternatív, államot felváltó dzsihádista uralomhoz, és az illegális kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséhez kapcsolódik.

Lawfare és jogi imperializmus

Botond Henez — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.21

Jelen tanulmányom a hibrid hadviselés és a lawfare jelenségét vizsgálja. A jog katonai célú felhasználása mentén rávilágítok a jelenkor fenyegetései és a nemzetközi jogrendszer közötti összefüggésekre. Kutatómunkám célja a konfliktusokban ezen a téren alkalmazott eszközök azonosítása. Ennek megértése érdekében a lawfare történelmi előzményeiből kiindulva, ismertetem az államiságra jelentett veszélyeit majd pedig Izrael és Oroszország lawfare-rel kapcsolatos eseményeire helyezem a fókuszt. Ezáltal bemutatva a globális politikára és a nemzetközi jogra gyakorolt befolyását. A tanulmányban kiemelem az ehhez kapcsolódó folyamatok lawfare komplexitását, valamint a nemzetközi jogrendszerre kifejtett hatásait. Végezetül a palesztin-izraeli konfliktust és az Ukrajnával szembeni orosz agressziót veszem górcső alá esettanulmányként. Ezen események során zajló perek kulcsfontosságúak a lawfare folyamatosan bővülő fogalmának körbe határolásához. Következtetésként az említettek további kutatásának módjára teszek javaslatot.

A lengyel-orosz kapcsolatok történelmi elemeinek vizsgálata

Kristóf Korcsik — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.35

A jelenleg is zajló orosz-ukrán háború következtében elmondható, hogy Kelet-Európát a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi, különösen a háború 2022. február 24-ei kitörése óta. A világ közvéleményének fókuszába került a térség országainak Oroszország irányában tanúsított politikája, az egyes országok nem megfelelően megválasztott külpolitikai lépésekkel jelentős nemzetközi elégedetlenséget is kiválthatnak, mely később bilaterális kapcsolataikra is kihatással lehet. A munka témáját a lengyel-orosz kapcsolatok tanulmányozása teszi ki, méghozzá olyan módon, hogy egyes esettanulmányok vizsgálatán keresztül mutatja be a lengyel-orosz kapcsolatok alakulását, valamint e kapcsolatok hatását a lengyel külpolitikai, valamint biztonságpolitikai gondolkodásra. A cikk fő eredménye, hogy a mártirológia mai napig jelentős hatást gyakorol a lengyel kül- és biztonságpolitikai gondolkodásra. Az Oroszországgal kapcsolatos történelem hatásai nem vesztek el, azok jelenleg is tovább élnek a lengyel társadalomban, mely egyes esetekben rossz döntésekhez is vezethet a lengyel döntéshozatalban.

Béke itthon, béke a világban: a török külpolitika regionalizálódása

Krisztián Nagy — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.43

Jelen dolgozatom az Oszmán Birodalom felbomlását követően kialakult török külpolitikát elemzi, különös tekintettel a kemalizmus és a neo-ottomanizmus közötti átmenetre, Turgut Özal elnökléséig. A Török Köztársaság megalakulásakor Mustafa Kemal Atatürk vezetése alatt az ország rendkívül nehéz geostratégiai helyzetben találta magát: a Török Függetlenségi Háború után a volt oszmán területeket antantcsapatok tartották ellenőrzésük alatt, valamint az ország geopolitikai kihívásokkal szembesült. Atatürk külpolitikája kulcsfontosságú volt Törökország diplomáciájának megalapozásában, elindítva ezzel egy, az országra máig ható irányzatot: a kemalizmust. A dolgozat célja, hogy feltérképezze a kemalizmus alapjain nyugvó török külpolitika alakulását, a Turgut Özal elnöksége alatt bekövetkezett neo-ottomanista váltásig, mindezt Törökország geopolitikai és geostratégiai helyzetének elemzésével, feltérképezve a török diplomácia azon szakaszát, mely során a külpolitika történeti fejlődésével, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködéssel, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével regionális hatalommá vált.

A Szovjet Légierőnél rendszeresített hordozható vészrádiók

Bálint Bártfai — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.55

A bevezető gondolatok és a vészrádió fogalmának ismertetése, valamint a tanulmány tartalmi kereteinek meghatározása után a szerző igyekszik átfogó képet adni a Szovjet Légierőben rendszeresített hordozható vészrádiók fejlesztésének irányvonalairól. A publikáció nem csak haditechnika-történeti szempontból érdekes, hanem segíthet az egyes országok haderejében jelenleg is használt eszközök könnyebb megértésében. Ugyanakkor a civil szférában is elterjedtek a hasonló készülékek.

Gépi tanulás alapú email biztonsági megoldások alacsony hatékonyságának gyökér okainak vizsgálata Social Engineering támadásokkal szemben

Brúnó Krasnyánszki — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.73

Nagyon sok olyan informatikai megoldással találkoztam, amik nem voltak képesek megfelelő hatékonysággal reagálni a Social Engineering támadásokra. Pedig amennyiben megvizsgáljuk a folyamatot egy támadó által küldött kártékony emailt sok helyen meg lehetne fogni típustól függően. Példaképpen kipróbáltam egy átlagos védelemmel rendelkező üzleti laptopra egy kártékony emailt küldeni és meglepődve tapasztaltam, hogy semmilyen riasztás nem jelzett. Szekunder kutatásomban megismertem a szakirodalomban a Social Engineering mély tanulás alapú detektálásával kapcsolatos tudományos folyóirat cikkeket és a technológiák pontos és mély megértése után elkezdtem kidolgozni egy módszertant a probléma megoldására. Primer kutatásomként interjúkat folytattam a téma aktualitásáról és az interjúk során megpróbáltam feltérképezni a jelenlegi hazai email biztonsági helyzetet. Valamint a számomra gyanúsan magas pontosságú modelleken végeztem méréseket, hogy megbizonyosodjak az eredmények pontosságáról.

A mesterséges intelligencia korrupciós kockázatai, avagy mire érdemes figyelni az AI aranykorában?

Georgina Soós — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.87

A tanulmány a mesterséges intelligencia (AI) közvéleményről alkotott képet elemzi, amely vegyes, de óvatos optimizmus jellemzi. Sokan értékes automatizálási eszközként tekintenek rá, amely növeli a hatékonyságot és racionalizálja a feladatokat, ugyanakkor aggályok is felmerülnek a munkahelyek megszűnésével és a visszaélések lehetőségével kapcsolatban. A kutatás három fő területet emel ki, ahol fejlesztések szükségesek: pontosság, etikai megfontolások és az emberi ítélőképesség integrálása. A pontosság javítása érdekében a mesterséges intelligencia megbízhatóságát növelő adat- és algoritmusfejlesztés szükséges. Az etikai kérdések prioritást élveznek, szigorú etikai irányelvek bevezetését igényelve az AI fejlesztésében. Az emberi ítélőképesség bevonása segíthet a mesterséges intelligencia és az emberek közötti hatékony együttműködésben, biztosítva az emberi felügyeletet a kritikus döntések során. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az AI hatékony alkalmazásához folyamatos fejlesztés szükséges.

Kritikus infrastruktúrák és kritikus információs infrastruktúrák védelmének igénye hazai és nemzetközi környezetben

Péter Rubint — 2025-04-28

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.SI.103

A tanulmány fő célja a hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra fogalomrendszereinek definiálása, összehasonlítása, a kritikus rendszerek sebezhetőségeinek feltárása és a védelem fontosságának kihangsúlyozása. A szélessávú internet ipari területen való elterjedése, a kiberfizikai rendszerek alkalmazása új támadási felületeket hozott létre az eddig is érzékeny, létfontosságúnak tekintett létesítményekben. Számítógépek vezérlik az erőműveket, a vízellátást, és a társadalom működéséhez elengedhetetlen rendszereket, szolgáltatásokat, ezek azonban gyakran sérülékenyek, és kiemelt célpontnak számítanak a hackerek és kiberbűnözők számára. A kutatás két valós példán, a Stuxnet vírusos támadáson keresztül szemlélteti a kritikus infrastruktúrákat érő kibertámadások kockázatait és hatásait, illetve kiemeli a védelem fontosságát, ezen belül is az emberi biztonságtudatosság növelésének szükségességét.