Biztonságtudományi Szemle

Borító

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-12-10

Impresszum

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-12-10

Teljes szám - 2025. VII. évf. 4. szám

Biztonságtudományi Szemle . — 2025-12-10

Az egyetemi könyvtárak szerepe a tudományos kibocsátás biztonságában és az intézményi reputáció erősítésében

László Berek — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.1

A felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményének minősége és hitelessége kulcsszerepet játszik a nemzetközi versenyképesség, az egyetemi rangsorokban elfoglalt hely és az intézményi reputáció erősítésében. A kutatás célja egy olyan könyvtári alapú működési modell kidolgozása volt, amely a kéziratok benyújtása előtt ellenőrzi és támogatja az egyetemi affiliációval megjelenő publikációkat, illetve az oktatók és kutatók publikációs tevékenységét. A keretrendszer elemei közé tartozik a célfolyóirat ajánlás, a plágium- és mesterséges intelligencia által generált szöveg ellenőrzése, valamint a cím, absztrakt és kulcsszavak optimalizálása. A rendszer figyelembe veszi az intézményi indikátorokat, a rangsorok (THE, QS) elvárásait és a tudománykommunikációs célokat. A keretrendszer bevezetésével az intézmény képes csökkenteni a kutatásetikai kockázatokat, elősegíti a publikációs biztonságot, a források hatékony felhasználását és a reputáció, valamint a rangsorpozíciók erősítését.

Lehetőség vagy kihívás? NATO és Kína a Nagy Fal két oldalán

Patrik Seprényi — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.15

2019-ben a Kínával való viszony jellemzésére a NATO még a „lehetőségek és kihívások” kifejezést használta a londoni csúcstalálkozó deklarációjának szövegében. Ezzel szemben a 2022-es stratégiai koncepcióban már jóval erősebb nyelvezet használatával egyértelműen kihívásként azonosítja a Szövetség az ázsiai országot, többek között annak hibrid- és kibertevékenységei, geopolitikai törekvései, valamint gyorsütemű technológiai fejlődése miatt. Utóbbi megközelítés az elmúlt években is fokozatosan erősödött, amihez feltehetően az Egyesült Államok figyelmének csendes-óceáni térség felé történő elmozdulása, illetve Kínáról alkotott fenyegetettségpercepciója is hozzájárult. Ezen tanulmány célja megvizsgálni azokat a biztonsági aspektusokat, amelyek miatt Kína napjainkra stratégiai kihívóként jelenik meg a NATO stratégiai dokumentumaiban és kommunikációjában, valamint szintén cél megvizsgálni a kialakult hatalmi versengést és a NATO-t érintő kínai nézőpontot és kommunikációt is.

Digitális alállomások biztonságtechnikája a kritikus infrastruktúrában

Máté Mórocz — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.27

A villamosenergia-rendszerek digitalizációja az elmúlt évtizedben a kritikus infrastruktúrák átalakulásának egyik legjelentősebb technológiai folyamata lett. A villamosenergia-átviteli és -elosztó rendszerek korszerűsítése során a digitalizált irányítási és védelmi technológiák bevezetése, különösen az IEC 61850 szabványcsalád alapvetően átalakította a hálózati architektúrák működését. Ezzel párhuzamosan azonban a digitalizáció új biztonságtechnikai és megbízhatósági kockázatokat is teremtett. Az átállás rámutat arra, hogy az energetikai rendszerek automatizáltsági fokának növekedésével a fizikai és kiberbiztonsági rétegek közötti határ elmosódik, mivel az alállomási infrastruktúra már egyértelműen kiberfizikai rendszerként működik. A kritikus infrastruktúra-védelem szempontjából a digitális alállomások sajátossága, hogy az adat- és energiaáramlás egyidejűsége miatt a biztonsági incidensek hatása sokszorosan felerősödik.

Jelen tanulmány célja, hogy a digitális alállomások működését és védelmét kritikus infrastruktúra-védelmi szemszögből vizsgálja.

Intelligens szellőztetési stratégiák a domotika rendszerben

Szilárd Attila Márkos — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.41

A domotika és az intelligens épületirányítás fejlődése új lehetőségeket teremtett a szellőztetés automatizálásában, az energiafelhasználás optimalizálásában, valamint a komfort és egészségügyi szempontok összehangolásában.

A tanulmány célja, hogy átfogó és rendszerszintű perspektívát nyújtson a különböző szellőztetési technológiák architekturális felépítéséről, az elemi komponensek műszaki sajátosságaitól kezdve egészen a komplex igényalapú szellőztetési stratégiák kialakításáig. Kiemelt fókuszt kap a foglaltsági szint mérése, származtatása, ami a szabályozás legkritikusabb bemeneti paramétere. A tanulmány ismerteti a prediktív, mesterséges intelligencián alapuló szabályozást, amely a rendszer előrejelzéseire támaszkodó egyik leghatékonyabb szellőztetési stratégia.

Részletes ismertetésre kerülnek a levegő minőségét meghatározó paraméterek (CO₂, a relatív páratartalom, PM, VOC) valamint azok egészségügyi és élettani kockázatai.

Biztonsági kultúra elemek vizsgálata magyar vállalatok vezetőivel készített kvalitatív kutatás tükrében

Ildikó Kertai-Kiss — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.57

A szocio-technikai rendszerben értelmezett biztonság (Safety) és védelem (Security) az adaptivitásra képes szervezetek egyik legfőbb vagyoneleme. Miközben a különböző biztonságtechnikai rendszerek alkalmazása elengedhetetlenek, a kultúra vállalatspecifikus jellemzői és ezzel összefüggésben az emberi tényező szerepének vizsgálata kulcsterület a szervezeti biztonsági kultúra tudományterületén. Jelen tanulmány magyar biztonsági vezetőkkel készített kvalitatív kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás lényege, hogy a kultúra modellekből kiindulva, beazonosíthatók az egyes vállalatokra speciálisan jellemző elemek és azok háttere, valamint ezen túlmutatva új kutatási területek határozhatók meg. Mindezek mellett jelen cikk rámutat a kvalitatív vizsgáltok eredményességére és létjogosultságára, ami azért is kulcskérdés, mert a vállalatok életében a biztonság rendkívül szenzitív terület, különösen akkor, ha a bizalom mind szervezeti, mind társadalmi szinten hanyatlóban van. Kutatásom alkalmazott kutatás, amelynek fő célja az új ismeretek gyakorlati felhasználása.

Az ukrajnai meteoritkráterek esetleges háborús környezetkárosításának vizsgálata

Nándor Rezsabek — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.79

A tanulmány az Ukrajnában található 8 meteoritkráter természeti és művi környezetének esetleges háborús károsodását vizsgálja. A kutatás célja volt feltárni, hogy a rendelkezésre álló primer és szekunder adatforrások alapján kimutatható-e környezetkárosítás. A vizsgálat során meteoritikai adatbázisokat, szakirodalmi forrásokat, valamint térképes műhold- és légifelvételeket elemeztek a konfliktus előtti és alatti állapot összehasonlítására. Az eredmények azt mutatják, hogy a kráterek eddig sértetlenek maradtak, háborús környezetkárosításra utaló jelek nem azonosíthatók. Ha nem is tudatos cselekvés folytán, de a vizsgálat eredményei összhangban állnak az igazságos háború elméletében tárgyalt környezeti károkozás etikai megfontolásaival, amelyek szerint a katonai cselekményeknek kerülniük kell a természeti értékek indokolatlan, aránytalan pusztítását. A jövőben a háborús következmények és az ország infrastrukturális állapota miatt helyszíni vizsgálatok nem valószínűek, ezért a további kutatások is elsősorban távoli elemzésekre támaszkodnak.

Szteganográfiai modellek, képbe integrált adatok titkosítása és technikai megközelítése

Róbert Oláh — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.95

A képtitkosítási technikák vizsgálata a digitális képek számítógépes elemzését, az eljárási technikák elméleti és gyakorlati megvalósításának bemutatását célozza. A képtitkosítási módszerek az automatizált képelemzést, zajszűrési technikákat, a kép éleinek detektálását és képosztályozási technikák elemzését ismertetik. A módszerekhez kapcsolódó képalkotó modellek bemutatása a képfeldolgozó algoritmusok elemzésével értelmezhető. Az elsődleges kutatási szempontok azok az alkalmazott kódrészletek, illetve modellek ábrázolása, amelyek a bemutatott módszerek gyakorlati értelmezéséhez járulnak hozzá. A képben szereplő adatok titkosításának működőképességét szemléltetik a különféle algoritmusok, amelyek, a hagyományos módszerekkel szemléltetik a modern gépi tanuláson alapuló megközelítéseket is. A kutatás célja a szteganográfiai képtitkosítási módszerek alapján bemutatni, hogy a képfeldolgozó algoritmusok alkalmazásával hogyan válik lehetővé a képben lévő információk titkosítása, legújabb kutatási témák ismertetésével hozzájáruljon a titkosítási eljárások jövőbeli fejlesztéséhez.

A HAZOP on-line lehetőségének alapjai és az ACS-FORCE modell

István Szén — 2025-12-09

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.117

A HAZOP egy tervezési fázisban alkalmazott, kvalitatív, kockázatelemzési módszer. Célunk, hogy a HAZOP -ot, integráljuk az on-line, ipari üzemirányítási folyamatokba. Ehhez viszont új megközelítésre van szükség. A fuzzy logika integrálása új dimenziót nyitott a HAZOP elemzésekben [8], de csak kompromisszumok mellett alkalmazható. Meglátásunk szerint a Takagi–Sugeno–Kang típusú fuzzy modell alkalmazása áttörést jelenthet, mert így gyorsabb, numerikus kockázatbecslés valósítható meg. A TSK-fuzzy gyengeségeit, metaheurisztikus optimalizációval kompenzáljuk, kutatásunk során megalkottunk egy új keretrendszert, melynek az ACS-FORCE nevet adtuk. Az on-line, adatfeldolgozási képességen túl, az ACS-FORCE magas érzékenységet, robusztusságot és skálázhatóságot kínál, s új szintre emeli a HAZOP-alapú kockázatértékelést.

Féktávolság összehasonlító elemzése önvezető és hagyományos járművek esetében

Patrik Viktor — 2025-12-10

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.135

A közúti közlekedés biztonsága kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír, különösen az autonóm járműtechnológia térnyerésének korában. Tanulmányunk célja az önvezető és a hagyományos járművek féktávolságának összehasonlító elemzése, különböző útviszonyok és sebességtartományok figyelembevételével. A vizsgálat középpontjában a reakcióidő áll, mely döntő befolyással bír a megállási távolságra. Az eredmények azt mutatják, hogy az önvezető rendszerek – 0,15 másodperces átlagos reakcióidejükkel – minden vizsgált körülmény között rövidebb féktávolságot produkálnak, mint az emberi vezetők, akiknél ez az érték 0,8–2 másodperc között változhat, különösen zavaró tényezők (pl. mobiltelefon-használat) hatására. A kutatás kimutatta, hogy városi környezetben az önvezető járművek akár 4,86 méterrel, míg autópályán 23 méterrel korábban képesek megállni, ami kritikus különbséget jelenthet baleseti szituációk-ban. A tanulmány megerősíti az autonóm rendszerek biztonsági előnyeit, és alátámasztja azt a hipotézist, hogy az önvezető technológia mérhetően képes csökkenteni a közúti balesetek számát.

Terrorista támadások a görög bankrendszer létesítményi infrastruktúrája ellen

Tamás Somogyi — 2025-12-10

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.153

A terrorizmussal szembeni fellépés és a védekezés kérdésköre a biztonsági kutatások egyik lényeges elemévé vált, különösen a 2001. szeptember 11-i támadásokat követően. A szakirodalom a pénzügyágazat szolgáltatásait is a létfontosságú rendszerelemek közé sorolja, ellene elkövetett terrortámadásokat is említve. Ennek ellenére a bankrendszer infrastruktúrájának terrorizmussal szembeni védelme kevés figyelmet kapott.

Kutatásunkban a görögországi bankrendszer létesítményi infrastruktúrája elleni terrortámadásokat elemezzük a Global Terrorism Database adatai alapján. Célunk a megtörtént esetek vizsgálatából következtetéseket levonni, trendet, mintázatot találni és javaslatot tenni a hazai bankrendszer létesítményi infrastruktúrája ellenálló-képességének fokozására.

Eredményeinket hasznosíthatják a téma kutatói, az ágazat szereplői, a rendvédelmi szervek, valamint a jogszabályalkotó.

Út az elmélettől a gyakorlatig: a mesterséges intelligencia európai uniós szabályozásának elemzése – ajánlás az általános felhasználási feltételekre

Tímea Antal — 2025-12-10

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.167

A mesterséges intelligencia (MI) alapú alkalmazások gyors fejlődése új jogi és biztonsági kihívásokat hozott magával. A gyakorlati alkalmazás buktatóinak, kockázatának csökkentése érdekében szükséges vizsgálni az európai uniós szabályozás fejlődési lépcsőit, és erre alapozva javaslatot tenni a mesterséges intelligencia alkalmazások általános felhasználási feltételeinek főbb elemeire. A szabályozás és a konkrét alkalmazásoknál megjelenő általános felhasználási feltételek kulcsfontosságú szerepet játszanak a szabályozási megfelelőség (compliance) biztosításában. Jelen tanulmány célja kettős, egyrészt be kívánja mutatni majd elemezni az uniós mesterséges intelligencia szabályozás kialakításának folyamatát, másrészt kísérletet tesz arra, hogy tudományos és jogi alapokon nyugvó ajánlást fogalmazzon meg az MI-alkalmazások általános felhasználási feltételeire vonatkozóan.

LLM architektúrák összehasonlító elemzése biztonságkritikus rendszerekben: telepítési modellek, szuverenitás és sebezhetőség

Boldizsár Bednárik — 2025-12-10

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.177

Ez a tanulmány a nagy nyelvi modellek (LLM) biztonságkritikus rendszerekben történő alkalmazásának lehetőségeit és kockázatait elemzi, valamint bemutatja, hogyan épülhetnek be az LLM-ek a döntéstámogató és automatizált rendszerekbe. Részletesen összehasonlítja a lokális, felhőalapú és hibrid telepítési modelleket, különös tekintettel az adatszuverenitásra, adatbiztonságra és működési rugalmasságra. Az OWASP és a DHS irányelvei alapján bemutatásra kerülnek a legfontosabb sebezhetőségek.A tanulmány elemzi a NIS2 irányelv és az AI Act előírásainak relevanciáját. A kockázatok csökkentésére az ALARP-elv, valamint emberi felügyelet, validáció, több rétegű védelem és biztonságtudatos oktatás kerül kiemelésre. A tanulmány célja a biztonság és innováció közötti fenntartható egyensúly elősegítése.

Munkabaleset elemzés fuzzy rendszerben

Zoltán Herényi — 2025-12-10

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.4.187

A gépek biztonsága hagyományosan a munkavédelem egyik alappillére, azonban a mesterséges intelligencia (MI) térnyeré-sével új típusú kockázatok jelentek meg, amelyek túlmutatnak a klasszikus műszaki hibákon. A tanulmány célja egy fuzzy logikai alapú következtetési modell kidolgozása, amely képes baleseti mintázatok, összefüggések és szabályszerűségek feltárására. A modell alapját a Nemzetgazda-sági Minisztérium módszertani útmutató-ja és a Foglalkoztatás-felügyelet által közzétett esettanulmányok képezik. A kutatás célja továbbá annak vizsgálata, hogy a gépi logikára fordított emberi tudás és szándék képes-e új, releváns tudás generálására más területeken is.