Biztonságtudományi Szemle

Borító

Biztonságtudományi Szemle | — 2024-12-12

Impresszum

Biztonságtudományi Szemle | — 2024-12-12

Teljes szám - 2024. VI. évf. 4. szám

Biztonságtudományi Szemle | — 2024-12-12

A biztonság megjelenése a humán tudományokban (3. rész)

Csaba Kollár — 2024-12-11

A tanulmány a biztonság és biztonságérzet fogalmát vizsgálja a humán tudományokban, különös tekintettel annak pszichológiai aspektusaira. A kutatás az egyéni jellemzők és a csoportdinamika hatását elemzi az emberi viselkedésre és a biztonságérzetre. A biztonságpszichológia, az evolúciós pszichológia, a fejlődéslélektan és a szervezetpszichológia kulcsfontosságú elméleteit vizsgálja, hogy megértse ezek hatását a biztonságra. A tanulmány kiemeli, hogyan járulnak hozzá az egyéni jellemzők, a társadalmi interakciók és a környezeti tényezők a biztonságtudatosság és viselkedés fejlődéséhez. Tárgyalja a motiváció, a személyes fejlődés és a mentális egészség szerepét a biztonságtudat alakításában, hangsúlyozva az egyéni cselekvések és a tágabb kulturális kontextusok közötti dinamikus kölcsönhatást.

A pszichológiai biztonság egyes elemeinek megjelenése az oktatásban a csapatfeladatok abszolválása során

Ádám Mészáros — 2024-12-11

A biztonság fogalma sokféleképpen megjelenhet a különböző fizikai biztonságoktól, a szellemi, érzelmi biztonságig. Napjaink újraírt gazdasági rendszere, a szervezetek működése olyan új kompetenciákat és készségeket igényel, melyekkel korábban csak elvétve találkoztunk. Ilyen új elvárások az agilis személetmód, a projektorientáció, de a csapatmunka is korábban nem látott szerepre tett szert. Az agilis módszertanokban is a csapatmunka és felelősség kiemelt fontosságú, mely szerves része a biztonságos közeg. A tanulmányaikat folytatónak is szükségük van a biztonságérzetre a megfelelő teljesítményért, mely a csapatban való munkavégzésre is igaz. Az oktatásban, a pszichológiai biztonságra számos tényező hathat. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja azokat a pszichológiai biztonsági tényezőket, melyek megjelennek egy-egy csapatban végzett feladat során egy primer kvantitatív kutatás eredményei alapján.

Gáz-és riasztófegyverek, megszerzésük és tartásuk szabályozásának vizsgálata

László Morvay — 2024-12-11

Hazánkban 2023. január 01-től lépett életbe a „Bizottság (EU) 2019/69 végrehajtási irányelve (2019. január 16.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról” irányelv, amely újra definiálja az egyes tűzfegyverek fogalmát, valamint a gáz. és riasztófegyverek műszaki paramétereit. A hivatkozott EU 69/2019 Implementációs direktíva a 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 2. számú mellékleteként 2021. január 1-én emelkedett jogerőre és határozza meg a gáz- és riasztófegyverek követelményrendszerét. A cikk a gáz- és riasztófegyverek rövid történeti áttekintése után bemutatja a gáz-riasztó fegyverek típusait. Ezt követően az EU 69/2019 Implementációs direktíva, valamint a kapcsolódó jogszabályok vizsgálatán keresztül foglalkozik a fegyverek besorolásának, műszaki paramétereinek, forgalomba hozatalának, beszerzésének és tartásának módosított feltételeivel.

A social engineering fejlődése és jövője: a pszichológiai sebezhetőségek kihasználása a digitális korban

Zoltán Márton — 2024-12-11

A tanulmány a social engineering történetét, fejlődési irányait és jelenlegi fenyegetéseit mutatja be, különös tekintettel az emberi pszichológiai sebezhetőségek kihasználására. Bemutatásra kerülnek a korai és modern technikák, mint a „spear phishing”, „pretexting” és a „deepfake” manipuláció, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás technológiákkal még célzottabbá válnak. A tanulmány kitér a védekezési stratégiákra is, kiemelve az oktatás, technológiai védelem és a szigorú szervezeti protokollok fontosságát, valamint figyelmeztet a social engineering jövőbeli veszélyeire és a folyamatos védelem szükségességére.

A szuperalkalmazások innovációja

Attila Balogh — 2024-12-11

Az alábbi tanulmány az ún SuperApp-okra, azaz magyarul szuperalkalmazásokra összpontosít. Bemutatásra kerül a szuperalkalmazás fogalma és egy TOP10-es aktuális rangsor. A kutatás célja, hogy összegyűjtse és meghatározza azokat az alapvető jellemzőket, amelyek a szuperalkalmazást, mint megoldást definiálják. A fenti célok elérése érdekében jelen tanulmány bibliometriai feltérképezés módszertanát alkalmazva a Scopus és a Web of Science adatbázisban elérhető tudományos cikkeket dolgozza fel. Az elvégzett kutatás jelentős hiánypótló jellegű tudományos kutatási lehetőséget azonosít a Scopus- és Web of Science-indexált dokumentumokban. A Scopus és a Web of Science segítségével szerzett tapasztalatok alapján, a Google Scholar a témában leginkább releváns cikkeinek feldolgozásával és kielemzésének eredményeképpen egy olyan hat elemből álló lista került összeállításra, amely a szuperalkalmazások legfontosabb jellemzőit foglalja magába. Végül ezek az alapvető jellemzők röviden elemzésre és bemutatásra kerülnek, átfogó képet nyújtva jelentőségükről és funkcionalitásukról a szuperalkalmazások rendszerében.

A magyar villamosenergia rendszer kibervédelmi szabályozás helyzete

Attila Dér — 2024-12-11

A kritikus infrastruktúrákat az egész világon kiemelt figyelem övezi. Nem véletlenül, hiszen minden országban és természetesen hazánkban is kulcsfontosságú szerepet töltenek be az élet minden területén. Magyarországon több ilyen is van, mint például az egészségügyi rendszer, közlekedés és szállítás, energiaellátó rendszerek stb. Ebben a tanulmányban az energiaellátó rendszereken belül a villamosenergia rendszere lesz fokuszálva. Sajnos az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva a kibertámadások száma erőteljesen megnőtt, különösen az energiaszektorban. Nagy szerepet játszik ebben a digitalizáció elterjedése a villamosenergia ellátás teljes irányítási és szabályozási rendszereiben. Ennek következtében fontos, hogy megfelelő hazai jogszabályi keret legyen a kiberbiztonság megteremtéséhez. A cikk erre a meglévő jogszabályi környezetre tesz Javaslatokat a magyar villamos-energiaellátó rendszer sérülékenységének csökkentésére stratégiai és jogszabályi összefüggésében. Európai Uniós szintű irányelveken keresztül a svájci modellnek a lehetséges adaptációja Magyarországon Előnyök, hátrányok, villamos-energiaellátó rendszer sajátosságainak figyelembe vételével.

Eltérő kultúrák biztonsági és nem biztonsági profilú vállalatoknál

Ildikó Kertai-Kiss — 2024-12-11

A biztonsági kultúra fejlődésében változás, hogy a kockázatok elkerülése helyett, a megelőző, proaktív, új szemléletként pedig a pozitivista (jobbító biztonsági mechanizmusok maximalizálása) gondolkodás irányadó attitűddé válik. Szemléletváltás az is, hogy a vállalatok biztonságos belső működése mellett a szervezeten kívüli befolyásoló tényezők is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a normál működés megőrzése érdekében tett erőfeszítések során. A biztonság (Safety) és a védelem (Security) önálló tudományág és gazdasági szektor lett, azonban a biztonság kérdése a nem biztonsági profilú vállalatoknak és munkavállalóknak is komoly kihívást jelent. Kutatásom célkitűzése, hogy megvizsgáljam és elemezzem a Magyarországon működő vállalatok munkavállalóinak szervezeti biztonsággal kapcsolatos percepcióit, attitűdjeit, értékpreferenciáin alapuló motivációit és ezen keresztül azonosítsam az adott vállalatra jellemző biztonsági kultúra elemeket. Jelen tanulmányban a biztonsági, vs. a biztonsági profiltól eltérő kategória változók alapján mutatom be a legfontosabb különbségeket.

Vegyi haváriák vizsgálata a kárterület kialakulásának tükrében

Rudolf Nagy — 2024-12-11

A vegyi anyagok felhasználása az élet minden területén megtalálhatók. Az ezekkel folytatott tevékenységek biztonságának megőrzésében különösen fontos szerepet tölt be a kémiai biztonság, mint környezetbiztonság egyik interdiszciplináris eleme.

A vegyi anyagok alkalmazása, felhasználása teremtette kockázatok azonban a felhasználási területek nem minden szférájában tekinthetők azonosnak. Elegendő csak a veszélyes üzemekre gondolnunk, ahol a kapcsolódó technológiai méretek és mennyiségek növekedése a biztonsági szintek változását eredményezi. Sőt az üzemvitelhez társuló olyan egyéb veszélyes műszaki paraméterek, mint a túlnyomás, magas hőmérsékletek stb. is jelentős befolyással vannak az üzembiztonságra. Az itt mutatkozható nemmegfelelőségek lokálisan, de akár regionális méretű balesetek kiváltói is lehetnek, melyek ezen körülményekkel arányban nem csak földrajzi értelemben, de kockázatok szintjén is eltérő léptékű kárterületek létrejöttét eredményezhetik. A lehetséges eltérések mögött meghúzódó tényezők keltette hatások fontos kritériumai a vegyi balesetek nyomán végzendő helyzetértékelés és kárelhárítás mikéntjének.

A Digitális Piacokról és Digitális Szolgáltatásokról szóló Európai Uniós rendeletek helye és jelentősége az Uniós és hazai jogban

Márk Kolejanisz — 2024-12-11

Az Európai Unió felismerve az új technológiákban és az online térben fellelhető kockázatokat az elmúlt években egy olyan rendeletalkotási folyamatba kezdett, amelynek célja ezek csökkentése. Ilyen kockázati tényezőként értékelhetjük többek között az egyes szolgáltatók által szerzett nagymértékű versenyelőnyt, gazdasági potenciált, az online piacon, a személyiségi jogok megsértésének egyre növekvő tendenciáját, vagy éppen a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódó kérdéseket. Habár – ahogyan arra később utalni fogunk – korábban is voltak már kifejezetten az online világot rendező szabályok az Európai Unióban, mégis azt láthatjuk, hogy ezen területnek a dinamikus és gyors fejlődése igényli a jogszabályok folyamatos átdolgozását, új rendelkezések bevezetését. Jelen tanulmányban a vállalkozások szempontjából két kiemelkedő jelentőségű rendelettel foglalkozunk: a digitális piacokról szóló rendelettel, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel. Ezek viszonylag fiatal, nem régóta hatályban lévő jogszabályok, amelyek hazánkban is kötelezően alkalmazandók.

Robbanásveszélyes ipari technológiák biztonsági követelményeinek érvényesülése a gyakorlatban

Attila Zsarnovszki — 2024-12-11

Az ipari termelési folyamatok gyakran potenciálisan robbanásveszélyes térségeket eredményeznek. A robbanásvédelemmel szemben támasztott biztonsági követelményeket az Európai Unió tagállamai számára kötelező érvényű irányelvekben rögzítik, a célok elérését biztosító eszközöket a tagállamok nemzeti hatóságai alakítják ki, azonban a robbanásveszélyes technológiák biztonságát szabályozó követelményrendszert folyamatos változás jellemzi. Az utóbbi években a változás újszerű, eddig nem létező kockázatokat hozott magával, aminek a természetét még nem ismerjük. Kutatásunk célja a robbanás elleni védelem biztonsági szempontok érvényesülésének vizsgálata a gyakorlatban, a talált nem megfelelőségek okainak azonosítása. Kvalitatív kutatásunkat retrospektív esettanulmányként valósítottuk meg. Eredményeink között sikerült mintákat azonosítani a nem megfelelőségek előfordulásában, feltártuk, hogy a nem megfelelőségek létezésének oka elsősorban az emberi- és szervezeti tényezőkben gyökereznek.