Biztonságtudományi Szemle

Borító

Biztonságtudományi Szemle . — k, 28 márc 2023 14:24:24 +0200

Impresszum

Biztonságtudományi Szemle . — k, 28 márc 2023 14:37:25 +0200

Teljes szám - 2022. V. évf. 1.

Biztonságtudományi Szemle . — k, 28 márc 2023 14:41:05 +0200

Mechanikai védelem a szennyvíztisztító telepek esetében

Gábor Szűcs — k, 28 márc 2023 11:27:32 +0200

A cikk a szennyvíztisztító telepek helyzetének vizsgálatával kezdődik, melyben tisztázásra kerül, hogy milyen szennyvíztisztító telepek vannak. A további részben áttekintem a szennyvíztisztító telepek komplex vagyonvédelmét. Megvizsgálom, hogy a mechanikai védelem melyik eleme az első, amely hozzájárul a vagyonvédelemhez a szennyvíztisztító telep esetében, melyben kiemelem a mechanikai védelemhez tartozó kerítéseket és a kapukat. A cikk további részében a Google Earthn és Mapsn látható képek alapján néhány szennyvíztisztító telep kerítésének vizsgálatát végzem el. A vizsgálat alapján következtéseket vonok le.

Az élelmezésbiztonság kihívásai – az élelmiszervesztéség és -pazarlás szemszögéből

Yue Wu, Katalin Takács-György — k, 28 márc 2023 12:04:29 +0200

Becslések szerint az elveszett és elpazarolt élelmiszerek évente 1,26 milliárd éhezőt tudnának ellátni. A kutatási téma fontosságát az élelmiszer-ellátás biztonságában betölthető szerepe adja és napjainkban egyre nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon, mint a következő évtizedek egyik kutatási program. A kutatás célja az élelmiszer-veszteség és a pazarlás, valamint az élelmezésbiztonság közötti összefüggések feltárása tartalomelemzés, másodlagos irodalmi áttekintés, valamint a FAO és az ENSZ jelentései és hírtanulmányai alapján. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy az élelmiszer-veszteség és -pazarlás minőségi és mennyiségi szempontokat is magában foglal az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában, beleértve az elsődleges mezőgazdasági termelést, a terméklánc mentén a kereskedelmi szabványoknak megfelelő válogatást és osztályozást, a feldolgozást és tárolást, továbbá a háztartásokban nagy mennyiségben keletkező hulladékot. A szakirodalmi feltárás alapján az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésére javasoljuk a következő fő célterületek részletesebb vizsgálatát: az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos digitális oktatást az élelmiszerlánc minden szereplője számára, az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megértését és csökkentését célzó kutatások folytatását, továbbá a jogalkotás és szabályozás révén a paarlás mérséklése irányába történő elmozdulást. Nem lehet fenntartható az élelmiszerellátási lánc, ha maga a folyamat nem rugalmas. Nyolc év van hátra a fenntartható fejlesztési célok eléréséig, ezért sürgősen lépéseket kell tenni az élelmiszer-veszteség és a hulladékcsökkentés felgyorsítása érdekében állami (országos és regionális) vagy magán (vállalkozási és magánszemély) szinten.

A social engineering helye az információbiztonsági auditban

Bianka Rita Barna, Csaba Kollár, Eszter Diána Oroszi — k, 28 márc 2023 13:24:05 +0200

Az információbiztonsági auditban többféle módszer és technika használatára van lehetőség, jelen tanulmányunkban a social engineeringre fókuszáltunk. A téma elméleti részei (audit, információbiztonsági audit, auditorral szembeni elvárások, az audit fontossága, social engineering alkalmazása) után egy valós, nagyvállalati környezetben végzett információbiztonsági audit felépítését, folyamatát, illetve publikus eredményeit mutatjuk be. A vállalat neve kérésére tanulmányunkban nem kerül meg említésre. Az eredmények ismeretében javaslatokat fogalmazunk meg az információbiztonság-tudatosság fejlesztésére, illetve kitérünk a fontosabb tudatosság fejlesztési módszerek bemutatására is.

Üzletmenet folytonosság a korszerű digitális oktatási platformokon az Óbudai Egyetemen

Klaudia Csercsa — k, 28 márc 2023 13:31:58 +0200

A koronavírus járvány berobbanása idején azonnal kellett döntést hozni a digitális oktatási formára való átállásra. A nem várt helyzet az oktatásban minden érintett részvevőt nagy kihívás elé állított. Elérkezett az idő a visszacsatolásra, a történtek utólagos elemzésére és a jövő egy lehetséges oktatási metódusának meghatározására a korábbi tapasztalatok alapján. A tanulmány kvalitatív kutatási módszertan keretein belül, szakértői interjú alkalmazásával egy digitális oktatási platformnak a BigBlueButton-nak az üzletmenet folytonosságát vizsgálta. A tanulmány kvantitatív kutatási módszertan keretein belül egyetemi hallgatók véleményét is felmérte. A tanulmány választ keres arra, hogy mi a jövőben a hallgatók által leginkább preferált oktatási metódus online vs. személyes oktatás tekintetében.

Személygépjárművek adatforgalmának megfigyelési célú felhasználási lehetőségei

Henrietta Hegyi, László Erdődi — k, 28 márc 2023 13:38:35 +0200

A negyedik ipari forradalom egyik mellékhatásaként az okoseszközök egyre nagyobb teret nyernek a lakossági felhasználás terén is. Az egyszerű IoT eszközök mellett a fejlett személygépjárművek is ilyen okoseszköznek tekinthetők. Ahogyan a járművek esetén a hálózati kommunikációs funkciók mindennapossá válnak, az őket célzó támadási lehetőségek is kiszélesednek. Jelen tanulmány röviden bemutatja a járművek infokommunikációs rendszereit, esettanulmányokon keresztül szemlélteti annak sérülékenységeit, illetve az adatok felhasználásának néhány módját, majd kísérletet tesz rá, hogy egy elméleti szituáció segítségével felvázoljon egy olyan szituációt, mely megfelelően példázza a lehetséges következményeket.

Információs műveletek és információs hadviselés

Anita Brigitta Pál — k, 28 márc 2023 13:42:28 +0200

Az információs hadviselés döntő jelentőségűvé vált a 21. század hadművészetében és katonai gyakorlatában.
A negyedik ipari forradalom hozadékaival a háborúról alkotott képünk és a hadviselésben kitűzött elsődleges célok is megváltoztak.
Az információ lett a legnagyobb érték a csapásmérések előtt. Részint a dezinformáció és a szabotálás is bekerült a játszmák színterei közé az algoritmusok által vezérelt harcok művészetében.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan újra definiálták az információs hadviselést.
A kiberhadviselés elengedhetetlen részévé váltak az automatizált fegyverrendszerek, a drónok, tűzfalak, vírusok, radarok, valamint az olyan programok, amelyekkel befolyásolni lehet mind a fizikai- mind a virtuális hadszínteret.
A jelenkori négydimenziós hadszínteret (levegő, szárazföld, víz és űr) az információs hadszíntér kapcsolja össze.

Ajánlások nagy teljesítményű lézerberendezések sugárvédelméhez

Károly Bodor, Péter Zagyvai — k, 28 márc 2023 13:50:58 +0200

A lézerfény és az anyag kölcsönhatása során gyorsított részecskék is keletkezhetnek, amelyek a kísérleti berendezést elhagyva felaktiválhatják a környezetükben megtalálható anyagokat, például a sugárvédelmi árnyékolókat. A felaktiválódás hatására ún. forró pontok (hotspot-ok) alakulnak ki, ahol hosszabb távon a háttérsugárzásnál magasabb dózistér mérhető. Ebben a térben kell megtalálni és azonosítani a céltárgyról leváló darabokat. Ebben a cikkben megvizsgálom a céltárgyban létrejövő folyamatokat és extrapolációval becsülöm a várható fékezési sugárzás értékeit. Ajánlásokat teszek, valamint bemutatom a tanpályát, ahol lehetőség van valós körülmények között gyakorolni a hotspot keresést.

Soft-aktuátorral ellátott exoskeletonok szerkezeti és szabványosítási vizsgálata

Attila Mészáros, Dávid Kóczi, József Sárosi — k, 28 márc 2023 13:59:51 +0200

A hordható robotok hatalmas átalakuláson mennek keresztül a kezdeti merev gépektől egészen a könnyű robotruházatig, amit aligha tudunk megkülönböztetni a mindennapi ruháinktól. Kevesebb, mint egy évtized alatt a puha robotruhák kiemelkedő eredményeket értek el az emberi motoros mozgások koordinálásában és segítésében. Ez a cikk áttekintést nyújt az exoskeletonok kialakulásának és technológiai fejlődésének menetéről és a jelenlegi fejlesztési irányokról, illetve bemutatásra kerülnek az exoskeletonokhoz kapcsolódó szabványok és nemzetközi kezdeményezések, melyek a technológia széleskörű és biztonságos elterjedését hivatottak szolgálni.

Mérnökök a magánbiztonsági szférában

Vera Stein — k, 28 márc 2023 14:03:50 +0200

A tanulmány a biztonságtechnikai mérnöki diplomával rendelkezők munkaerőpiaci érvényesülésével, a tevékenységüket meghatározó szabályokkal, és magánbiztonsági alkalmazási gyakorlatukkal foglalkozik. Rávilágít, hogy a felsőoktatásban, csakúgy, mint a közoktatásban is, jelentős szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő képességekkel és készségekkel bíró, önfejlesztésre képes mérnökhallgatókat képezzünk.