Biztonságtudományi Szemle

Borító

Szuper Szerkesztő, Biztonságtudományi Szemle | — p, 21 márc 2025 09:51:26 +0100

Impresszum

Szuper Szerkesztő, Biztonságtudományi Szemle | — p, 21 márc 2025 09:52:32 +0100

Teljes szám - 2025. VII. évf. 1. szám

Biztonságtudományi Szemle | — p, 21 márc 2025 09:49:56 +0100

AI-támogatott vezérlőrendszer a biztonságos és adaptív ember-robot együttműködéshez hegesztési alkalmazásokban

Nada El Yasmine Aichaoui, Tünde Kovács — k, 18 márc 2025 17:43:37 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.1

Az ember-robot hegesztési környezetben történő biztonságos együttműködést támogató rendszert mutat be a tanulmány. A hegesztési paraméterek dinamikusan változnak a valós időben érzékelt környezeti adatok mesterséges intelligencia algoritmus értékelése és szerint. A rendszer követi a kollaboratív környezetben dolgozó ember mozgását figyelembe veszi az UV veszélyzónát és ehhez integrálja a hegesztő robot működését. Szimulációk igazolják, hogy a rendszer hatékonyan minimalizálja a kockázatokat a hegesztés minőség romlása nélkül. A kifejlesztett algoritmus a human-robot együttműködés munkavédelmi kockázatát kívánja csökkenteni a valós idejű környezeti adatok AI támogatással történő értékelése alapján a hegesztés minőségi követelményeinek kielégítése mellett. Jelenleg a hegesztési ipari gyakorlatban még nem található a bemutatott fejlesztéshez hasonló AI támogatott rendszer.

A biztonság fontosabb fogalmai

Csaba Kollár — sze, 19 márc 2025 18:12:20 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.15

A biztonság fogalma komplex és multidimenzionális, amely az idők során jelentős fejlődésen ment keresztül. A tanulmány áttekinti a biztonság különböző értelmezéseit, kezdve a korai lexikonok definícióitól a modern biztonságtudományi megközelítésekig. A biztonság statikus és dinamikus aspektusait, valamint objektív és szubjektív természetét egyaránt vizsgálja. A szerző elemzi a védelem, őrzés és kockázat fogalmait, illetve ezek kapcsolatát a biztonsággal. Külön figyelmet szentel a közbiztonság és magánbiztonság meghatározásának, valamint a magánbiztonsági szektor szerepének a társadalomban. A tanulmány kitér a biztonságtudatosság jelentőségére is, amely kulcsfontosságú elem a modern biztonsági kihívások kezelésében. Az áttekintés rávilágít arra, hogy a biztonság fogalma folyamatosan alakul, és annak értelmezése függ a társadalmi, technológiai és gazdasági változásoktól.

Integrált vállalati kockázatmenedzsment

Pál Michelberger — sze, 19 márc 2025 18:18:19 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.25

Milyen problémák, buktatók lehetnek egy integrált vállalati kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatban? A tanulmány felhívja a figyelmet az üzleti- és technológiai folyamatok végrehajtását és eredményességét befolyásoló teljeskörű és integrált vállalati kockázatmenedzsment rendszer néhány buktatójára és kialakításának és működtetésének lehetőségeire. Komoly veszély a funkcionális vállalati részterületek sajátos kockázatértékelésének és -kezelésének hagyományok miatti módszertani elkülönülése. A vállalati vezetés nem engedheti meg magának, hogy a bekövetkező kockázati események hatásai csak részleteiben legyenek kezelve. Az egységes alapokon nyugvó kockázatmenedzsmentnek ma már a cégek működésének minden területén meg kell(ene) jelennie.

A tanulmány egyik célja volt az elmúlt két évtized néhány jelentős, integrált kockázatmenedzsmenthez köthető, magyarnyelvű publikációjának áttekintése is. Az irodalomjegyzékben több mint egy tucat, könnyen elérhető, releváns, magyar szerzőktől származó folyóiratcikk bibliográfiai adatai találhatók meg.

A testkamera alkalmazásának rövid áttekintése (1. rész)

Mihály Illés, Endre Szűcs — sze, 19 márc 2025 19:35:23 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.35

A megfigyelés és annak az eredménye mindig fontos szerepet töltött be az ember életében. A rendőrség munkavégzése során a megfigyelési és intézkedési folyamatok eredményeként keletkezett jelentős mennyiségű információ feldolgozását és értelmezését az elvárható legnagyobb mértékű objektivitás keretein belül kell, hogy teljesítse. A megfigyelés új eszköze a testkamera, ami a technikai fejlődés, a miniatürizálás nyújtotta lehetőség eredményeként, a mindennapi szolgálati viselet részeként jelent meg. Alkalmazására való törekvés indokai között az intézkedési folyamat átláthatóságának növelése, bizonyítási eljárás és a rendvédelmi szervek felé irányuló lakossági bizalom támogatása is szerepelt. A technológia fejlődésével a kezdeti technikai és adatrögzítéssel kapcsolatos problémák, valamint a keletkezett adatok feldolgozására, felhasználására és kezelésére létrejövő folyamatok sok tekintetben jelentősen átminősültek. Az áttekintésünk a testkamerákat elsőként alkalmazó országokra terjed ki.

Digitális kompetenciák megjelenése a Honvéd Kadét Programban résztvevők kommunikálási és mobilhasználási szokásaiban

Csaba Kiss — sze, 19 márc 2025 19:41:46 +0100

A civil területen megszokott informatikai alkalmazások megjelentek a katonai területen is, a legjobb példa erre a digitális katona. A katonát felszereljük informatikai eszközökkel, hogy a harc megvívásához szükséges adatok rögtön azonnal elérhetőek legyenek a számára. Így egy képernyőt és kamerát is kap a gyakorló ruhájára, amit egy rendszerbe kötve egy informatikai hálózat része, eleme lesz. A kommunikáció a mikrofonon vagy az érintős képernyőn keresztül is történhet, ugyan úgy, mint az otthoni számítógépeken vagy ahogy a mobiltelefon használatán nevelkedett társadalom megszokta. Lehet-e mindenkiből digitális katona? A publikáció elemzi a digitális katona digitális kompetenciáinak a meglétét a katonai kadétok között végzett nagymintás kérdőív alapján.

Az információbiztonság eszköztárának elemzési lehetőségei

Balázs Kárász — sze, 19 márc 2025 22:01:39 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.65

Tekintettel a korlátozottan elérhető magyar szakirodalomra, mely átfogó megközelítésből tárgyalná az információbiztonság eszköztárának kérdéskörét, e tanulmány célja, hogy az érintett felek által alkalmazott információbiztonsági eszközöket összegyűjtse, majd strukturált formában bemutassa a szakmai közönség számára. Az érintett felek az információs infrastruktúrák fenyegetéseknek kitett felhasználói, a biztonsági szint fenntartásában közreműködő védelmi oldal, valamint a támadók, akik a biztonsági rendszerek hatékonyságát próbára teszik. Az eszközök széles körűen kerülnek feltárásra, ideértve a kiberbiztonság logikai rétegéhez tartozó koncepciókat, valamint a fizikailag megfogható eszközöket, rendszereket, hálózatokat és programokat egyaránt. A kutatás célja, hogy főbb dimenziók és részletes tulajdonságok mentén jellemezze az eszközöket, és átfogó, összehasonlító jellegű elemzés készüljön. Az elemzés eredményeképpen – köszönhetően annak, hogy az eszközök köre védelmi és polgári környezetre egyaránt kiterjed – a szerző kísérletet tesz ezek klasszifikációs lehetőségeinek megfogalmazására. Mindez hozzájárul a téma további kutatásában a célok megfelelőbb kitűzéséhez katonai, közszolgálati, valamint polgári kontextusban.

Fejlesztők webbiztonsági tudatosságának felmérése: gyakorlat, eszközök és tanulási preferenciák

Zlatko Čović, Zoltán Papp, Emili Čović — sze, 19 márc 2025 22:10:17 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.77

Ez a kutatás a résztvevők OWASP Top 10 sérülékenységekkel kapcsolatos tudatosságát, biztonsági kockázatokkal szerzett tapasztalatait, valamint webbiztonsági gyakorlatait vizsgálja. Elemzi a fejlesztők által tapasztalt biztonsági kihívásokat és kockázatcsökkentési stratégiáikat, hogy azonosítsa a tudásbeli hiányosságokat és tévhiteket. Emellett feltárja a biztonsági tesztelő eszközök és AI-alapú biztonsági megoldások alkalmazását és hatékonyságát. A kutatás vizsgálja a fejlesztők érdeklődését a webbiztonsági oktatás iránt, képzési programokban való részvételi hajlandóságukat, valamint preferált tanulási módszereiket. Az eredmények hozzájárulnak a célzott képzési programok kialakításához, elősegítve a biztonságtudatosság integrálását a szoftverfejlesztési oktatásba.

Social engineering az objektum-védelemben: a biztonsági személyzet befolyásolhatóságának vizsgálata

Zoltán Rajnai, Lajos Berek, Zoltán Márton — p, 21 márc 2025 08:27:47 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.95

A tanulmány a social engineering támadások és a pszichológiai manipuláció szerepét vizsgálja az objektumvédelemben, kiemelten a biztonsági személyzet befolyásolhatóságát. A támadók a humán tényezőt célozzák, kihasználva kognitív torzításokat és döntéshozatali hibákat. A kutatás elemzi a pretexting, tailgating, phishing, tekintélyelvű manipuláció és stressz indukció hatékonyságát. Esettanulmányok igazolják, hogy a képzés, technológiai védelem és szervezeti protokollok kombinációja csökkenti a manipuláció kockázatát. A jövőbeni fenyegetések közé tartoznak az AI-alapú támadások, deepfake és automatizált social engineering technikák.

Kiberbiztonsági kihívások és megoldások a hazai pénzügyágazat járványhelyzet alatti szabályozási környezetének változása alapján

Tamás Somogyi, Rudolf Nagy — p, 21 márc 2025 08:32:45 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.107

A 2020-as évek elején rendkívüli kihívások jelentek meg. A koronavírus-járvány megváltoztatta mindennapi életünket, többek között a pénzügyágazat alapvető szolgáltatásainak igénybe vétele is túlnyomórészt digitálisan történt. Ezzel párhuzamosan drasztikusan emelkedett a kiberfenyegetettség. Megnövekedett kibertámadást tapasztalhattak meg a pénzintézetek és az ügyfelek.

Kutatásunk célja megválaszolni a kérdést, hogy erre a problémára 2020-ban és 2021-ben milyen válasz született a hazai pénzügyágazat szabályozásában? Igazoljuk, hogy ebben az időszakban megnyílt a lehetőségek ablaka: megoldási javaslatok kerültek a szabályozó napirendjére, és megszülettek a vonatkozó szabályok, melyek célja az ágazat információbiztonságának fejlesztése, minimum követelmény meghatározása. A vizsgált időszakban született szabályok, mint megoldások, a pénzintézetek nyújtotta alapvető szolgáltatások digitalizációjára és a biztonságos működésre helyezik a hangsúlyt. Az ügyfeleket érő kibertámadásokkal nem foglalkoznak részletesen a szabályok.

Atomerőművek egyes tűzbiztonsági kérdéseinek vizsgálata

Sándor Kurmay, Rudolf Nagy — p, 21 márc 2025 08:50:41 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.119

Az atomenergia polgári célú felhasználása az elmúlt mintegy 70 évben az ipar és a lakosság által felhasznált villamosenergia szükségleteinek növekedése következtében fejlődött. Az első reaktorok gyermekbetegségükből kinőve generációváltáson mentek keresztül és több, napjainkban is működő típusuk fejlődött ki belőlük. A működésük során fellépő üzemzavarok és balesetek megtanították a döntéshozókat a tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és leszerelési fázisok alapos megtervezésére. Ezen tapasztalatok mentén az atomenergia felhasználását szabályzó törvényi háttér is változott országonként. Első cikkünkben az atomerőművek tűzbiztonsági követelményeinek a vizsgálatával foglalkozom betekintve annak evolúciójába.

A korróziós meghibásodások áttekintése: Az acél alakítottságának és felületi érdességének hatása a korrózióállóságra (1. rész)

Csenge Huszák, Tünde Anna Kovács, Péter Pinke — p, 21 márc 2025 09:03:39 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.129

Ez a két részes áttekintő cikk a korrózió sokrétű természetét vizsgálja, különös tekintettel az acél alakítottságának és felületi érdességének hatására. A korrózió jelentős problémát okoz különböző iparágakban, gazdasági veszteségeket és biztonsági kockázatokat eredményezve. A hagyományos módszerek gyakran figyelmen kívül hagyják az acél alakítottságának és felületi érdességének hatásait, amelyek befolyásolhatják a feszültségeloszlást és a mikroszerkezetet. E cikk áttekinti a korrózió főbb típusait, a hozzájáruló környezeti tényezőket, mint például az anyagösszetétel, az elektrokémiai potenciál, a felületi érdesség, a feszültség és a hőmérséklet. Cikkünk első része Wang esettanulmányára épül és azt mutatja be, míg cikkünk második része további esettanulmányokat mutat be.

Globális kihívások a kibertérben: humán kockázatok kezelése a kritikus információs infrastruktúrák védelmében

Balázs Kárász — p, 21 márc 2025 09:18:04 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.145

Jelen tanulmány a globális klímaváltozásnak a társadalom működésére közvetetten gyakorolt hatásai közül a 21. század hadviselését és biztonságpolitikáját nagymértékben befolyásoló kibertérben megvalósuló hatásait vizsgálja. A kutatás fókuszában a kritikus infrastruktúrák védelme áll, amelyek egyre növekvő számban kitettek a kibertérben megvalósuló fenyegetéseknek. Amennyiben a fenyegetéseket belső gyenge pontok egészítik ki, az azonosítható kockázatok mindkét komponense, a hatás és valószínűség egyaránt növekedhet. Ezért a védelem számos pillére közül kiemelkedő fontosságú a kritikus infrastruktúrák dolgozóinak felkészítése, információbiztonság-tudatosságuk és felkészültségük fejlesztése útján. A tanulmány feltárja azokat az összefüggéseket, amelyek alapján kidolgozhatók e kockázatok kezelésének lehetséges, az adott kritikus infrastruktúra szervezeti működéséhez illeszkedő módszerei.

A létesítménygazdálkodási szolgáltatások teljesítménye mérésének egyes problémái

József Czerny — p, 21 márc 2025 09:37:39 +0100

https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.1.157

Posztindusztriális társadalomban élünk, az előállított javak meghatározó része szolgáltatás. A tanulmányban a szolgáltatások egy bizonyos részével, a létesítménygazdálkodási szolgáltatásokkal és azok mérésének kérdéskörével foglalkozunk.
A szolgáltatások mérésének, minősítésének igen kiterjedt irodalma létezik, azon-ban az irodalom által feltárt módszerek közül viszonylag kevés került át az általános gyakorlatba.
Az az igen elterjedt vélekedés, hogy szolgáltatásminőség értékelése mindig szubjektív, komoly kihívást jelent. A szolgáltatás minőségét két egymással nem közvetlenül összefüggő nézőpontból kell vizsgálni: a leszállított, fogadott szolgáltatás minőségét, valamint a szolgáltatással való elégedettséget egyaránt mérni kell. A szolgáltatások teljesítményének mérésénél kiterjedt szabványháttérre támaszkodhatunk. A szolgáltatások mérésére fel kell készülni, erre világos útmutatás ad a tanulmány.
Számolni kell azzal is, hogy a megbízható méréshez gyakran nagy mintanagyságra van szükség.