Az élelmezésbiztonság kihívásai – az élelmiszervesztéség és -pazarlás szemszögéből

Absztrakt

Becslések szerint az elveszett és elpazarolt élelmiszerek évente 1,26 milliárd éhezőt tudnának ellátni. A kutatási téma fontosságát az élelmiszer-ellátás biztonságában betölthető szerepe adja és napjainkban egyre nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon, mint a következő évtizedek egyik kutatási program. A kutatás célja az élelmiszer-veszteség és a pazarlás, valamint az élelmezésbiztonság közötti összefüggések feltárása tartalomelemzés, másodlagos irodalmi áttekintés, valamint a FAO és az ENSZ jelentései és hírtanulmányai alapján. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy az élelmiszer-veszteség és -pazarlás minőségi és mennyiségi szempontokat is magában foglal az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában, beleértve az elsődleges mezőgazdasági termelést, a terméklánc mentén a kereskedelmi szabványoknak megfelelő válogatást és osztályozást, a feldolgozást és tárolást, továbbá a háztartásokban nagy mennyiségben keletkező hulladékot. A szakirodalmi feltárás alapján az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésére javasoljuk a következő fő célterületek részletesebb vizsgálatát: az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos digitális oktatást az élelmiszerlánc minden szereplője számára, az élelmiszer-veszteség és -pazarlás megértését és csökkentését célzó kutatások folytatását, továbbá a jogalkotás és szabályozás révén a paarlás mérséklése irányába történő elmozdulást. Nem lehet fenntartható az élelmiszerellátási lánc, ha maga a folyamat nem rugalmas. Nyolc év van hátra a fenntartható fejlesztési célok eléréséig, ezért sürgősen lépéseket kell tenni az élelmiszer-veszteség és a hulladékcsökkentés felgyorsítása érdekében állami (országos és regionális) vagy magán (vállalkozási és magánszemély) szinten.