Irányelvek a Biztonságtudományi Szemle (leendő) szerzőinek 

  • A leadott kéziratoknak meg kell felelnie a folyóirat tartalmi és formai követelményeinek, valamint a hazai és nemzetközi tudományos közösség által a tudományos igényességű írásművekkel szemben megfogalmazott elvárásoknak. A Biztonságtudományi Szemle kézirat sablonja letölthető innen!
  • A Biztonságtudományi Szemle csak eredeti, a szerző, illetve szerzőtársai által közösen készített, máshol még nem megjelent, illetve megjelenés alatt sem levő kéziratokat közöl.
  • Többszerzős kéziratnál a kéziratot beküldő/feltöltő szerző a felelős a tanulmányban nevesített szerzőtársakkal közös munkáért. A folyóirat nem vizsgálja többszerzős kéziratoknál az egyes szerzők százalékos arányát a közös munkában.
  • A leadott kéziratok egyaránt lehetnek elméleti és gyakorlati megközelítésűek, tartalmazhatnak online és hagyományos, kvalitatív, kvantitatív és egyéb módszerekkel megvalósított saját kutatást, szekunder kutatás újraelemzését, szakértői interjúk elemzését, kísérleti beszámolókat, a jövőre vonatkozó trendelemzéseket, előrejelzéseket.
  • A szerző(k) a kézirat beküldésével/feltöltésével, mint tevőleges magatartással kijelenti, hogy az saját tudományos eredményeit tartalmazza, azt más tudományos laphoz, kötethez nem nyújtja/nem nyújtotta be, további személy(ek)nek nincs olyan szerzői vagyoni/felhasználási joga, amely korlátozná, akadályoztatná a publikáció Biztonságtudományi Szemle által történő megjelentetését. Továbbá nyilatkozik arról is, hogy a publikációban megjelent illusztrációs anyag (kép, ábra, táblázat, egyéb illusztráció stb.) nem áll szerzői jogvédelem alatt.
  • A szerző(k)nek joga van megismerni a lektori véleményeket.
  • Plágium és korábbi tanulmánnyal történő legalább 33%-os egyezőség esetén a folyóirat automatikusan elutasítja a közlést.
  • Amennyiben a szigorú ellenőrzés ellenére is sikerül valakinek plagizált, vagy legalább 33%-os egyezőséget mutató, vagy a felhasználás tekintetében szerzői és egyéb jogot sértő tanulmányt megjelentetni, s ez később kiderül, úgy a szerkesztőség a tanulmányt törli a weboldaláról, de meghagyja a szerző nevét és a tanulmány címét, s megadja szöveges formában a törlés tényét. Az ilyen szerzők többé nem publikálhatnak a folyóiratban, de korábbi publikációik (amennyiben azok nem plágiumok, illetve nem érvényes rájuk az 33%-os szabály) megmaradhatnak.
  • A megjelentetett kézirattal kapcsolatos bárminemű jogsértő magatartásért egyedül a tanulmány szerzőjét terheli a felelősség. Az ilyen esetekben a Biztonságtudományi Szemle kizár mindennemű felelősséget.

 

A lektorálás folyamata a következő:

1. A tanulmány szerzője (több szerző esetén az a szerző, aki a szerkesztőséggel a kapcsolatot tartja) regisztrál a folyóirat online felületén, s feltölti a megjelentetésre szánt kéziratot. A feltöltéssel a szerző magára nézve elfogadja, hogy amennyiben a feltöltött kézirat plágium, vagy legalább 33%-a megjelent már korábban, úgy a szerkesztőség automatikusan elutasítja a közlést.

2. Amennyiben a tanulmány nem felel meg a formai követelményeknek, úgy arról a szerkesztőség értesíti a szerzőt, s amíg a szerző a megfelelő formázást nem végzi el, a tanulmánya nem adható ki lektorálásra.

3. A szerkesztőbizottság tudományos titkára, szükség esetén a szerkesztőbizottság tagjainak véleményét kikérve a kéziratot a téma szerint illetékes rovatvezetőnek juttatja el, aki felkéri a két független lektort, egyben gondoskodik a peer-review típusú lektorálásról.

4. A szerkesztőség a lektorálásra megküldés előtt a tanulmánynál a szerző nevét kitörli annak érdekében, hogy a lektorok függetlensége ilyen aspektusból is biztosított legyen.

5. A lektorokat a rovatvezető kéri fel a tanulmány lektorálására, akiknek - pozitív visszajelzésük után - megküldi a tanulmányt elektronikus formában. A lektorok kiválasztásának fontosabb szempontjai:
a. Tudományos (PhD, CSc, DSc) fokozattal rendelkeznek
b. Az adott szakterület elismert szakemberei
c. Vállalják, hogy a megadott határidőre átolvassák és lektorálják a megküldött tanulmányt

6. A két lektornak 30 napja van arra, hogy a tanulmányt elolvassa, s véleményét megfogalmazza az alábbiak szerint:
a. átalakítás nélkül közlésre alkalmas
b. átalakítással közlésre alkalmas (írásban iránymutatást ad, hogy mely részt célszerű átdolgozni, kiegészíteni)
c. közlésre nem alkalmas

7. Amennyiben a két lektor véleménye jelentősen eltér egymástól (egyik lektor nem tartja közlésre alkalmasnak, a másik lektor átalakítás nélkül tartja közlésre alkalmasnak), akkor
a. a szerkesztőbizottság felkéri a két lektort szakmai véleményének konszenzuson alapuló megváltoztatására. Ha ez nem sikerül, akkor
b. a szerkesztőbizottság tudományos titkára által felkért szerkesztőbizottsági tag, vagy a téma szerint illetékes rovat vezetője harmadik lektorként véleményezi a tanulmányt. Ebben az esetben azonban csak az átalakítással közlésre alkalmas, vagy a közlésre nem alkalmas vélemény fogalmazódhat meg.

Megjegyzés: olyan tanulmány nem jelenhet meg, amelyet a két lektor nem tart megjelenésre alkalmasnak.

8. A szerkesztőbizottság a publikációs felületen értesíti a tanulmány szerzőjét a következőkről:
a. az átalakítás nélkül közlésre alkalmas, illetve az átalakítással közlésre alkalmas véleményről (ez utóbbinál a lektori véleményt is leírva, de a lektor anonimitását megőrizve), valamint
b. a tanulmány megjelenésének várható időpontjáról.

9. A közlésre nem alkalmas kéziratokat a szerkesztőbizottság nem őrzi meg.