Információk szerzőinknek – kéziratbenyújtási, tudományos és publikációs irányelvek
A Biztonságtudományi Szemle az Óbudai Egyetem lektorált tudományos folyóirata. A folyóirat célja, hogy a biztonságtudomány szélesen értelmezett területén elméleti és alkalmazott kutatási eredményeknek, tudományos elemzéseknek, módszertani fejlesztéseknek, empirikus vizsgálatoknak, valamint szakmailag és tudományosan megalapozott könyvismertetéseknek biztosítson publikációs lehetőséget.
A folyóiratban történő megjelenés alapvető feltétele a tudományos igényesség, az eredetiség, az ellenőrizhetőség, a módszertani megalapozottság, a kutatásetikai és publikációetikai normák betartása, valamint a folyóirat tartalmi és formai követelményeinek teljesítése.
A szerkesztőség a kéziratok kezelése és elbírálása során a tudományos minőség, az objektivitás, az átláthatóság, a tudományos integritás és a független szakmai lektorálás követelményeit érvényesíti.
A folyóirat publikációs etikai alapelvei a Publikációs etikai szabályzatban olvashatók:
https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/ETHICS
Lapzárta és várható megjelenés
A rendes lapszámokhoz kapcsolódó tervezett lapzárták:
- február 15. – várható megjelenés: március végén;
- május 15. – várható megjelenés: június végén;
- augusztus 15. – várható megjelenés: szeptember végén;
- november 15. – várható megjelenés: karácsony előtt.
A lapzártáig történő kéziratfeltöltés önmagában nem jelenti a tanulmány automatikus megjelenését az adott lapszámban. A kézirat kizárólag a szerkesztőségi előellenőrzések, a tudományos lektorálás és – amennyiben szükséges – a szerzői javítások eredményes lezárását követően jelenhet meg.
A kézirat benyújtása
A kézirat benyújtásához a szerzőnek a folyóirat online publikációs rendszerében kell bejelentkeznie:
https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/login
Új szerző esetén regisztráció szükséges:
https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/user/register
A kézirat benyújtása előtt kérjük, hogy a szerző részletesen tanulmányozza a folyóirat aktuális tartalmi és formai követelményeit.
Segédanyag a tartalmi és formai követelmények teljesítéséhez:
2025.03.23-tól aktuális formai követelmények és sablon:
Könyvismertetés rovat mintacikke:
IEEE hivatkozási rend:
https://ieeeauthorcenter.ieee.org/wp-content/uploads/IEEE-Reference-Guide.pdf
A kézirattal szemben támasztott tudományos követelmények
A Biztonságtudományi Szemle olyan kéziratokat fogad be, amelyek témájuk, kutatási kérdésük, módszertanuk, eredményeik és következtetéseik alapján illeszkednek a biztonságtudomány, illetve a folyóirat valamely rovatának diszciplináris keretébe.
A kézirat lehet elméleti vagy gyakorlati orientációjú. Bemutathat kvalitatív, kvantitatív vagy vegyes módszertanú saját kutatást, kísérletet, esettanulmányt, szakértői interjút, kérdőíves felmérést, szekunder adatok újraelemzését, összehasonlító vizsgálatot, szisztematikus vagy más tudományosan megalapozott szakirodalmi elemzést, módszertani fejlesztést, trend- és jövőelemzést, valamint más megfelelően dokumentált és tudományosan megalapozott kutatási megközelítést.
A szerkesztőség különösen fontosnak tartja, hogy a tanulmány:
- világosan meghatározott tudományos vagy szakmai problémából induljon ki;
- egyértelműen megfogalmazza célját;
- ahol releváns, kutatási kérdéseket vagy hipotéziseket fogalmazzon meg;
- megfelelően feldolgozza és kritikusan értékelje a témához kapcsolódó releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat;
- a választott kutatási módszertant olyan részletességgel ismertesse, amely lehetővé teszi a kutatás tudományos és szakmai értékelését;
- az eredményeket egyértelműen és ellenőrizhető módon mutassa be;
- világosan elkülönítse a szerző saját kutatási eredményeit és megállapításait a szakirodalomból átvett ismeretektől;
- következtetéseit a bemutatott eredményekre alapozza;
- megfelelően mutassa be a kutatás korlátait;
- pontosan, következetesen és ellenőrizhetően hivatkozza a felhasznált forrásokat;
- azonosítható önálló tudományos vagy szakmai hozzáadott értéket képviseljen.
A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a tudományos közleménnyel szemben támasztható alapvető követelményeket nyilvánvalóan nem teljesítő kéziratot tudományos lektorálás nélkül visszaküldje a szerző részére.
Formai követelmények
A kéziratot a Biztonságtudományi Szemle aktuális Microsoft Word-sablonjának felhasználásával kell elkészíteni.
A tanulmány terjedelme főszabály szerint – az irodalomjegyzéket is beleértve, de a szerzői bemutatkozást nem számítva – 20 000–40 000 karakter szóközökkel együtt.
A kézirat első oldalának tartalmaznia kell:
- a tanulmány angol címét;
- a tanulmány magyar címét;
- a szerző vagy szerzők nevét;
- az angol nyelvű absztraktot;
- a magyar nyelvű absztraktot;
- az angol kulcsszavakat;
- a magyar kulcsszavakat;
- a szerzői lábjegyzetet.
A szerzői lábjegyzetnek tartalmaznia kell a szerző e-mail-címét, ORCID-azonosítóját, továbbá munkakörét és munkahelyét magyar és angol nyelven.
A kézirathoz főszabály szerint 5–6 magyar és 5–6 angol kulcsszó szükséges.
A szerző vagy szerzők rövid szakmai bemutatkozását a tanulmány végén magyar és angol nyelven is kérjük. A bemutatkozás javasolt terjedelme nyelvenként 800–1000 karakter, megfogalmazása harmadik személyű legyen.
A részletes tipográfiai, oldalbeállítási, cím-, alcím-, ábra-, táblázat- és képletformázási követelményeket az aktuális BTSZ-sablon tartalmazza.
Hivatkozások és forrásjegyzék
A Biztonságtudományi Szemle az IEEE hivatkozási rendszert alkalmazza.
IEEE Reference Guide:
https://ieeeauthorcenter.ieee.org/wp-content/uploads/IEEE-Reference-Guide.pdf
A szövegközi hivatkozásokat szögletes zárójelben, számozott formában kell megadni, például:
[1]
[2]
[3]
A forrásjegyzék sorszámozásának meg kell egyeznie a szövegben szereplő hivatkozások sorrendjével.
A szerző felelőssége annak ellenőrzése, hogy:
- minden szövegközi hivatkozáshoz tartozik megfelelő bibliográfiai tétel;
- minden irodalomjegyzékben szereplő forrásra történik hivatkozás a tanulmányban;
- a bibliográfiai adatok valósak, pontosak és ellenőrizhetők;
- a DOI-k, online elérhetőségek és hozzáférési adatok megfelelően szerepelnek, ahol azok rendelkezésre állnak;
- a kézirat ne tartalmazzon nem létező, hibás, pontatlan vagy mesterséges intelligencia által generált hamis hivatkozásokat.
Eredetiség és korábbi megjelenés
A Biztonságtudományi Szemle főszabály szerint csak eredeti, korábban más folyóiratban, könyvben vagy más tudományos kiadványban meg nem jelent, és más szerkesztőséghez párhuzamosan be nem nyújtott kéziratot közöl.
Kivételt jelenthetnek azok a közlemények, amelyek:
- beadott és sikeresen megvédett BSc- vagy MSc-szakdolgozatra, illetve annak részére;
- benyújtott és bemutatott TDK- vagy OTDK-dolgozatra, illetve annak részére;
- beadott és sikeresen megvédett PhD-disszertációra, illetve annak részére
épülnek.
Ilyen esetben a korábbi műre való megfelelő hivatkozás, valamint a publikáció eredetének transzparens feltüntetése elvárt.
Többszerzős kéziratok és szerzői felelősség
Többszerzős kézirat esetén a szerkesztőséggel kapcsolatot tartó, illetve a kéziratot feltöltő szerző felelős azért, hogy valamennyi szerzőtárs tudomással bírjon a kézirat benyújtásáról, egyetértsen annak tartalmával, a szerzői sorrenddel és a publikációra benyújtott változattal.
A folyóirat nem állapítja meg és nem vizsgálja az egyes szerzők közreműködésének százalékos mértékét.
Szerzőként kizárólag olyan személy tüntethető fel, aki a tanulmány elkészítéséhez érdemi tudományos vagy szakmai hozzájárulást adott, és vállalja a felelősséget a publikáció megfelelő részéért, illetve a kézirat tudományos integritásáért.
A kézirat feltöltésével tett szerzői nyilatkozatok
A szerző a kéziratnak a Biztonságtudományi Szemle online publikációs felületére történő feltöltésével, tevőleges magatartásával kijelenti és elfogadja, hogy:
- a benyújtott kézirat – a megfelelően hivatkozott források kivételével – a szerző, illetve a feltüntetett szerzők saját szellemi és tudományos munkájának eredménye;
- a kéziratot más tudományos folyóirathoz, tanulmánykötethez vagy más publikációs fórumhoz egyidejűleg nem nyújtotta be, és az másutt nincs elbírálás vagy megjelentetés alatt;
- a kézirat megjelentetésének nincs olyan szerzői jogi, vagyoni jogi, felhasználási vagy más jogi akadálya, amely a Biztonságtudományi Szemlében történő publikálást korlátozná vagy megakadályozná;
- valamennyi feltüntetett szerző hozzájárult a kézirat benyújtásához, tartalmához és a feltüntetett szerzői sorrendhez;
- a kéziratban szereplő adatok, eredmények, idézetek, hivatkozások, ábrák, táblázatok és egyéb tartalmi elemek tudományos és publikációetikai szempontból megfelelőek;
- a publikációban szereplő valamennyi illusztrációs anyag – ideértve különösen a képeket, ábrákat, diagramokat, táblázatokat és egyéb grafikai vagy vizuális elemeket – saját készítésű, szerzői jogi szempontból szabadon felhasználható, vagy annak felhasználására a szerző megfelelő engedéllyel, licenccel vagy egyéb jogosultsággal rendelkezik, és annak a Biztonságtudományi Szemlében történő közlése harmadik személy szerzői, személyiségi vagy más jogát nem sérti;
- a kutatás megvalósítása során – amennyiben annak jellege ezt indokolta – betartotta a vonatkozó kutatásetikai, adatvédelmi és egyéb szakmai követelményeket;
- a tanulmányban közölt adatok, eredmények, állítások, hivatkozások és következtetések valódiságáért és ellenőrizhetőségéért felelősséget vállal;
- mesterségesintelligencia-alapú eszköz alkalmazása esetén annak használata nem mentesíti a szerzőt a tanulmány teljes tartalmáért fennálló szerzői, tudományos és publikációetikai felelősség alól.
Mesterséges intelligencia alkalmazása
A Biztonságtudományi Szemle a tudományos integritás és a szerzői felelősség elvéből indul ki.
Mesterségesintelligencia-rendszer, nagy nyelvi modell vagy más automatizált tartalomgeneráló rendszer szerzőként vagy társszerzőként nem tüntethető fel.
Amennyiben a szerző generatív vagy más mesterségesintelligencia-eszközt érdemi módon alkalmazott a kutatás, az adatfeldolgozás, az elemzés, a szövegalkotás, a fordítás, az ábra- vagy képkészítés, illetve más publikációs munkafázis során, annak használatát transzparens módon fel kell tüntetnie.
Javasolt legalább az alkalmazott rendszer nevének, a használat céljának, valamint a felhasználás jellegének vagy terjedelmének megadása.
A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csökkenti, nem helyettesíti és nem ruházza át a szerző tudományos és publikációs felelősségét.
A szerző teljes körű felelősséggel tartozik a kézirat valamennyi állításáért, adatáért, hivatkozásáért, eredményéért, következtetéséért és egyéb tartalmi eleméért, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazásával létrehozott vagy módosított tartalmakat is.
Tudományos és kutatásetikai felelősség
A szerző felelős azért, hogy a kézirat alapjául szolgáló kutatás megfeleljen az adott kutatási területen érvényes szakmai, jogi és etikai követelményeknek.
Amennyiben a kutatás emberi résztvevőket, személyes vagy különleges adatokat, érzékeny szervezeti információkat, biztonsági szempontból korlátozott adatokat vagy egyéb etikai szempontból releváns kutatási anyagot érint, a szerző köteles a vonatkozó jogszabályokat, intézményi előírásokat, adatvédelmi követelményeket és kutatásetikai szabályokat betartani.
A szerkesztőség indokolt esetben kérheti a szükséges engedélyek, hozzájárulások, etikai jóváhagyások vagy más releváns dokumentumok meglétének igazolását.
Finanszírozás és összeférhetetlenség
A szerző köteles feltüntetni a kutatás, illetve a publikáció elkészítéséhez kapcsolódó olyan pénzügyi, intézményi vagy egyéb támogatást, amely a közlemény létrejöttét érdemben segítette.
Amennyiben olyan szakmai, pénzügyi, intézményi, személyes vagy egyéb kapcsolat áll fenn, amely a tanulmányban megfogalmazott megállapítások vagy következtetések objektív megítélését befolyásolhatja, vagy annak látszatát keltheti, azt a szerzőnek jeleznie kell a szerkesztőség részére.
A publikációs folyamat
A benyújtott kéziratok a tudományos lektorálás előtt háromkörös szerkesztőségi előellenőrzésen vesznek részt.
A publikációs folyamat főbb szakaszai:
I. Formai és szerkezeti ellenőrzés → II. Tudományos integritási ellenőrzés (eredetiség, plágium és mesterséges intelligencia alkalmazása) → III. Hivatkozási és forrásellenőrzés → tudományos peer review → szükség esetén szerzői javítás → szerkesztőségi döntés → közlés.
I. Formai és szerkezeti ellenőrzés
A szerkesztőség ellenőrzi különösen:
- a hatályos BTSZ-sablon alkalmazását;
- a kézirat előírt terjedelmét és szerkezetét;
- a magyar és angol cím meglétét;
- a magyar és angol absztrakt meglétét és terjedelmét;
- a magyar és angol kulcsszavak meglétét és számát;
- a szerzői és intézményi adatok teljességét;
- az ábrák, táblázatok, képletek és feliratok formai megfelelőségét;
- a magyar és angol szerzői bemutatkozás meglétét;
- a folyóirat aktuális formai követelményeinek teljesítését.
A formai követelményeket érdemben nem teljesítő kéziratot a szerkesztőség javításra visszaküldi a szerzőnek.
A formai követelményeknek nem megfelelő kézirat főszabály szerint nem adható ki tudományos lektorálásra.
II. Tudományos integritási ellenőrzés – eredetiség, plágium és mesterséges intelligencia alkalmazása
A szerkesztőség ellenőrzi a kézirat eredetiségét, a korábban megjelent tudományos művekkel vagy más forrásokkal fennálló szövegegyezéseket, valamint szükség szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának körülményeit.
Plagizált kézirat nem közölhető a Biztonságtudományi Szemlében.
A hasonlóságvizsgálat során megállapított százalékos érték önmagában nem azonos a plágium megállapításával, és nem helyettesíti a szerkesztői, illetve tudományos-integritási értékelést.
A szerkesztőség az egyezések százalékos mértéke mellett vizsgálhatja különösen:
- az egyező szövegrészek jellegét;
- az egyezések terjedelmét és elhelyezkedését;
- az egyezés forrását;
- a megfelelő idézőjel és forráshivatkozás meglétét;
- a bibliográfiai elemeket;
- a jogszabály-, szabvány- és dokumentumcímeket;
- a standard vagy kötött módszertani megfogalmazásokat;
- a szerző saját korábbi műveivel fennálló egyezéseket;
- az egyezések tudományos és publikációetikai jelentőségét.
A 33%-os vagy azt meghaladó hasonlósági érték fokozott szerkesztőségi vizsgálatot, illetve az egyezések jellegétől függően a kézirat elutasítását alapozhatja meg. A végső szerkesztőségi döntés során nem kizárólag a hasonlósági százalék, hanem az egyezések tartalma és publikációetikai jelentősége is értékelendő.
Mesterséges intelligencia alkalmazása esetén a szerkesztőség vizsgálhatja a használat transzparenciáját, jellegét és a tudományos integritásra gyakorolt hatását.
III. Hivatkozási és forrásellenőrzés
A szerkesztőség ellenőrzi:
- az IEEE hivatkozási rendszer következetes alkalmazását;
- a szövegközi hivatkozások és az irodalomjegyzék összhangját;
- a hivatkozott források azonosíthatóságát és ellenőrizhetőségét;
- a bibliográfiai adatok megfelelő teljességét;
- a DOI-k és elektronikus források megfelelő feltüntetését, ahol azok rendelkezésre állnak;
- az esetlegesen hibás, hiányos, nem létező vagy nem ellenőrizhető hivatkozásokat.
Különösen súlyos problémának minősülhet olyan forrás feltüntetése, amely nem létezik, tartalma nem támasztja alá a kéziratban neki tulajdonított állítást, vagy amelynek bibliográfiai adatait a szerző nem ellenőrizte megfelelően.
Tudományos lektorálásra főszabály szerint csak az a kézirat kerülhet, amely mindhárom szerkesztőségi előellenőrzésen megfelelt.
Tudományos lektorálás
A háromkörös előellenőrzés sikeres lezárását követően a szerkesztőbizottság tudományos titkára – szükség esetén a szerkesztőbizottság tagjaival egyeztetve – a kéziratot a témája szerint illetékes rovatvezetőhöz továbbítja.
A rovatvezető gondoskodik két, egymástól független, a kézirat témájában megfelelő tudományos vagy szakmai kompetenciával rendelkező lektor felkéréséről.
A Biztonságtudományi Szemle anonim, két független szakértő bevonásával végzett tudományos peer review eljárást alkalmaz.
A lektorok kiválasztásának fő szempontjai:
- megfelelő tudományos vagy szakmai kompetenciával rendelkezzenek;
- lehetőség szerint tudományos fokozattal – különösen PhD, CSc vagy DSc fokozattal – rendelkezzenek;
- a kézirat témájának megfelelő tudományterület szakemberei legyenek;
- ne álljon fenn olyan összeférhetetlenség, amely független szakmai véleményük kialakítását akadályozhatja;
- vállalják a lektorálás előírt határidőben történő elvégzését.
A lektorálásra megküldött kéziratból a szerző személyének közvetlen azonosítására alkalmas adatokat a szerkesztőség eltávolítja.
A lektorok számára a kézirat értékelésére főszabály szerint 30 nap áll rendelkezésre.
A lektorok a kéziratot különösen az alábbi szempontok alapján értékelik:
- a téma tudományos relevanciája és aktualitása;
- a kézirat tudományos újdonságértéke és hozzáadott értéke;
- az elméleti háttér megalapozottsága;
- a kutatási célok, kérdések vagy hipotézisek egyértelműsége;
- az alkalmazott módszertan megfelelősége és bemutatásának részletessége;
- az eredmények megbízhatósága és bemutatásának egyértelműsége;
- az eredmények és következtetések összhangja;
- a szakirodalmi beágyazottság;
- a felhasznált források relevanciája, minősége és aktualitása;
- a tanulmány tudományos nyelvezete és szerkezete;
- a tanulmány közlésének tudományos indokoltsága.
A lektori döntés az alábbi lehet:
- közlésre alkalmas, érdemi átdolgozás nélkül;
- átdolgozást követően közlésre alkalmas;
- közlésre nem alkalmas.
Eltérő lektori vélemények
Amennyiben a két lektori vélemény lényegesen eltér, a szerkesztőség törekedhet a szakmai álláspontok tisztázására.
Amennyiben ez nem vezet megfelelő eredményre, a szerkesztőbizottság tudományos titkára vagy az illetékes rovatvezető harmadik független lektort kérhet fel.
A harmadik lektor véleménye a további szerkesztőségi döntés fontos alapját képezi.
Nem jelenhet meg olyan tanulmány, amelyet két független lektor közlésre alkalmatlannak ítél.
A lektori vélemények közlése a szerzővel
A szerző jogosult arra, hogy megismerje a kéziratával kapcsolatos szakmai bírálatok publikációs döntés szempontjából releváns lényegét.
A szerkesztőség a lektorok anonimitásának megőrzése mellett a szerző rendelkezésére bocsátja a kéziratra vonatkozó anonimizált szerkesztőségi lektori összegzést.
Az anonimizált szerkesztőségi lektori összegzés tartalmazhatja különösen:
- a lektorok közlésre vonatkozó javaslatának lényegét;
- a kézirat tudományos erősségeit;
- a feltárt tudományos, szakmai vagy módszertani problémákat;
- a közlés feltételeként előírt módosításokat;
- a tanulmány további fejlesztésére vonatkozó releváns lektori javaslatokat.
A szerző nem feltétlenül a lektorok eredeti, teljes dokumentumát kapja meg.
Amennyiben módosítás szükséges, a szerzőnek a javított kéziratot a szerkesztőség által megadott határidőre kell visszaküldenie.
A szerkesztőség indokolt esetben kérheti annak rövid bemutatását is, hogy a szerző a lektori és szerkesztői észrevételeket milyen módon kezelte.
Amennyiben a szerző valamely lektori észrevétellel szakmai okból nem ért egyet, álláspontját megfelelő tudományos indokolással ismertetheti a szerkesztőséggel. A lektori észrevétel elutasítása önmagában nem kizáró ok, azonban annak szakmai indokolása szükséges.
Befogadó nyilatkozat
A Biztonságtudományi Szemle befogadó nyilatkozatot kizárólag olyan kéziratról ad ki, amely esetében:
- a formai és szerkezeti ellenőrzés eredményesen lezárult;
- a tudományos integritási, eredetiségi, plágium- és mesterségesintelligencia-használati ellenőrzés eredményesen lezárult;
- a hivatkozási és forrásellenőrzés eredményesen lezárult;
- a kéziratra vonatkozó lektori vélemények beérkeztek.
A kézirat benyújtása, a formai ellenőrzés teljesítése vagy a tudományos lektorálás megkezdése önmagában nem alapozza meg befogadó nyilatkozat kiadását.
Befogadó nyilatkozat akkor adható ki, ha a rendelkezésre álló szerkesztőségi és lektori információk alapján a kézirat:
- közlésre alkalmas; vagy
- a lektorok és a szerkesztőség által meghatározott módosítások elvégzésével közlésre alkalmassá tehető.
A befogadó nyilatkozat nem mentesíti a szerzőt a lektorok vagy a szerkesztőség által előírt javítások teljesítésének kötelezettsége alól.
A befogadó nyilatkozat önmagában nem jelent feltétlen és visszavonhatatlan megjelenési garanciát.
A kézirat tényleges közlésének feltétele, hogy a szerző az előírt módosításokat megfelelő színvonalon és a megadott határidőben elvégezze, és a kézirat végleges változatát a szerkesztőség közlésre alkalmasnak ítélje.
Plágium, jogsértés és utólag feltárt publikációetikai probléma
Plagizált vagy más súlyos publikációetikai problémát tartalmazó kézirat nem jelenhet meg a Biztonságtudományi Szemlében.
Amennyiben a megjelenést követően derül ki, hogy a közlemény plagizált, jogosulatlanul felhasznált tartalmat tartalmaz, hamisított, fabrikált vagy manipulált adatokat közöl, illetve szerzői, személyiségi, felhasználási vagy más jogot sért, a szerkesztőség a publikációt visszavonhatja (retraction).
A visszavonás ténye, a publikáció bibliográfiai adatai és a visszavonás indoka a tudományos publikációs integritás követelményeinek megfelelően dokumentálható és nyilvánosan jelezhető.
A visszavont közlemény bibliográfiai adatai és a visszavonás ténye a folyóirat nyilvántartásában és online felületén megőrizhető annak érdekében, hogy a tudományos közlés története transzparens és visszakövethető maradjon.
Súlyos publikációetikai vétség esetén a szerkesztőség az érintett szerző további kéziratainak befogadását is megtagadhatja.
Adatvédelem
A Biztonságtudományi Szemle adatkezelési gyakorlata az Óbudai Egyetem vonatkozó adatvédelmi szabályaihoz igazodik.
Az Óbudai Egyetem aktuális adatvédelmi tájékoztatói:
