Mesterséges intelligencia és az érzelmek, avagy miért akar az ember Istent játszani?

Absztrakt

Dolgozatom témájaként a mesterséges intelligenciát választottam, azon belül is az érzelmekre fektetnék nagyobb hangsúlyt. A dolgozatom vázát Alex Garland Ex Machina (2014) c. filmje adja, amiben a megjelenő motívumokat, témákat más filmekkel – Spike Jonze: A nő (Her, 2013); Craig Gillespie: Plasztik szerelem (Lars and the Real Girl, 2007); Ridley Scott: Szárnyas fejvadász (Blade Runner, 1982); Steven Spielberg: A.I. – Mesterséges értelem (A.I. Artificial Intelligence, 2001);
Duncan Jones: Hold (Moon, 2009) - illetve ebben a témában készült interjúkkal, tanulmányokkal szeretném kiegészíteni, alátámasztani, továbbá megvizsgálni azt, hogy hogyan működhet vagy működik az MI-k jelenléte a társadalmunkban. Ezen részben előkerül a szexualitás kérdése is. A mesterséges intelligenciához szorosan kapcsolódik a Turing-teszt, amiről szintén szeretnék szót ejteni, eredetéről, működéséről és főleg a hátrányairól. Filmelmélet és filmtörténet specializációs hallgatóként a legtöbb forrásom film, ezért az MI-kel kapcsolatos ismereteimet is ezek alapján szeretném átfogóan bemutatni. A dolgozatom több idézetet is tartalmaz, ezek mindegyike az Ex Machina c. filmből származnak.