Villámvédelem és azon belül a villámáram-eloszlás szimuláció történeti fejlődése

Gabor Szijártó; Károly Kovács

Gabor Szijártó Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola https://orcid.org/0009-0009-8856-871X
Károly Kovács Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar https://orcid.org/0009-0006-8180-1919

Kulcsszavak: villámvédelem, villámáram-eloszlás,, MSZ EN 62305, modell, szimuláció

Absztrakt

DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.97

A villámvédelem Magyarországon az 1930-as években kezdett szabályozott keretek között működni, amikor meg-született az első szabvány, a MOSZ 274. Dr. Horváth Tibor professzor je-lentős szerepet játszott a villámvédelmi kutatások és oktatás fejlesztésében, amelynek eredményeként az MSZ 274 szabványsorozat alapozta meg a hazai gyakorlatot. Az 1960-as években új szemléletet honosítottak meg, például a "gördülő gömb" módszert, amely világ-szerte elismertté vált. Az 1990-as évek-től kezdődően a villámáram-eloszlás modellezésének és szimulációjának fontossága előtérbe került, különösen az elektro-geometriai modellek és a számí-tógépes szimulációk révén. A villámvé-delmi rendszerek tervezése mára az MSZ EN 62305 szabványsorozaton alapul, amely részletesen foglalkozik az épületek és elektromos rendszerek fizi-kai és túlfeszültség elleni védelmével. A szimulációs eszközök, mint például a CDEGS és az ATP-EMTP, lehetővé teszik a villámáram pontosabb modellezését, támogatva a biztonságosabb és hatékonyabb védekezést.